Hátrányban a magyar nők

„Évtizedes elmaradásokat kell pótolni a nők munkaerő- piaci helyzetének terén” – ismerte el Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a feladat nagyságát tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen bemutatták Szalai Piroskát, a vasárnap kinevezett nemzetgazdasági miniszteri biztost. Szalai elmondása szerint az elkövetkezendő fél évben döntően az lesz a feladata, hogy megnevezze a nők munkaerő-piaci részvételét gátló tényezőket, majd összeállítson egy konkrét ütemtervet arról, milyen formában lehetne előrelépni ezen a területen. A hosszabb távú cél az, hogy a nők foglalkoztatásának mutatóiban néhány éven belül Magyarország ne legyen a legrosszabbak között az EU-ban.

2011. december–2012. februárban a munkanélküliek létszáma 497 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,6 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. A munkanélküliség nemek szerint eltérően alakult. A munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta a nők esetében emelkedett, a férfiaknál kismértékben javult.

Magyarországon a nők 51 százaléka dolgozik, az EU-ban 58 százalék ez az arány. Bizonyos szempontból azonban idehaza mégis jobb a helyzet: a hazai 51 százalékot 47 százaléknyi teljes munkaidős, és 4 százaléknyi részmunkaidős alkotja. Az EU-ban ezzel szemben 40 százaléknyi a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők aránya, és a hazainál jóval többet, 18 százalékot tesznek ki a részmunkaidősök. A miniszteri biztos szerint a hosszabb távú cél az, hogy megtartva a teljes munkaidősök között elért hazai előnyt, növeljék a részmunkaidősök arányát.

„Alapvetően két ponton növelhető a nők foglalkoztatottsága. Ezek közül a könnyebben megvalósítható lépés a nők korai nyugdíjazásának nehezítése lenne” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Scharle Ágota. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója hozzátette: „az idősebb női munkavállalóknak nehéz újra munkát találni, de az alkalmazásban álló munkaerőt kár kitessékelni a munka világából. Ráadásul ez nyugdíjkiadások helyett adó- és járulékbevételeket jelentene az államnak.”

Scharle Ágota szerint a másik pont a kisgyerekes anyák munkavállalása, amit a gyermekfelügyeleti rendszer kapacitáshiánya korlátoz. „A böl­csődei és családi napközis férőhelyek hiánya miatt van a legnagyobb szakadék a kisgyerekes anyák hazai foglalkoztatása és más országok, például Norvégia munkaerő-piaci viszonyai között. A legnagyobb gond a három év alatti gyerekek elhelyezésével van. Ha az óvodák kétéves kortól vehetnek fel gyerekeket, ott gyorsabban lehetne férőhelyeket létrehozni. Segítene a szakmai előírások és a finanszírozást érintő merev szabályok további lazítása is” – tette hozzá Scharle Ágota.

A Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa hozzátette: „Hiányoznak a rugalmas munkaerő-piaci megoldások a gyerekvállalás melletti munkavégzésre, és a gyerekfelügyeleti rendszer hiányosságai, a családtámogatás rendszere is segít fenntartani azt a hiedelmet, hogy a nőknek három évig kell otthon maradniuk.”

Braunmüller Lajos Nehéz a visszatérés a munka világába A helyzetre jellemző az, hogy a gyerekvállalás után a nők más országokhoz képest jóval nehezebben tudnak visszatérni a munkába. „A magyar társadalom a nemi szerepeket illetően konzervatív, jóllehet ez a hozzáállás az utóbbi években némileg enyhülőben van. Továbbra is erősen tartja magát az a hit, hogy a gyereknek az a jó, ha az anyja marad vele otthon egészen hároméves koráig” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Blaskó Zsuzsa.

A Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa hozzátette: „Hiányoznak a rugalmas munkaerő-piaci megoldások a gyerekvállalás melletti munkavégzésre, és a gyerekfelügyeleti rendszer hiányosságai, a családtámogatás rendszere is segít fenntartani azt a hiedelmet, hogy a nőknek három évig kell otthon maradniuk.”-->