Városi vagyon kormánykézben?

Meglepő módon nem a járásokról szól a járások feladatát meghatározó törvénytervezet legtöbb vitára okot adó része. A javaslat – amelyet akár a jövő héten is megvitathatnak a parlamentben – az önkormányzati tulajdonokról is rendelkezne, mégpedig úgy, hogy ha nem születik megállapodás az államhoz 2013-ban átkerülő intézmények átadás-átvételéről, automatikusan akkor is az államnak adná azokat.

Október 31-e a határidő, amíg az önkormányzatoknak meg kell egyezniük az állammal arról, hogyan kerüljenek át a most még települési tulajdonban lévő intézmények. Újítást jelent a korábbi elképzelésekhez képest, hogy a törvényjavaslat leszögezi: ha október utolsó napjáig nem jön létre megállapodás, akkor a megyei kormányhivatal dönt. Ez az ítélet pedig végleges lesz: nemcsak fellebbezésnek nem lesz helye, hanem akkor is végrehajtható lenne, ha bíróságon támadná meg az önkormányzat.

„Egyértelműen politikai döntés lehet, hová kerüljön a vagyon” – így jellemezte egy önkormányzati döntéshozó a tervezetet lapunk kérdésére. Sok minden múlhat azon ugyanis, hogy a megyei kormányhivatalok vezetőit a miniszterelnök nevezte ki, és szervezetileg is a központi államigazgatás alá tartoznak ezek az intézmények. A kormányoldalról azzal védik az elképzelést, hogy csak jogi nyelven megfogalmazva tűnik problémásnak a szabályozás, valójában szerintük világos a helyzet, azok a vagyoni elemek kerülnek át az államhoz, amelyek szükségesek az átvett feladatok ellátására.

A talán legtöbbeket érdeklő kérdésre, hogy hány járás lesz 2013. január 1-jétől, és melyik település hova tartozik majd, nem ad választ a javaslat, a kormány feladatává tenné, hogy döntsön minderről. Egyértelművé teszi a terv viszont, hogy a járások politikai szerepe még csak akkora sem lesz, mint egy megyei önkormányzaté, mindössze a megyei kormányhivatalok szervezeti egységei lesznek. Az új rendszer bevezetésére járási biztosokat nevezhetnek ki a jövő év kezdetéig, ám arról nem rendelkezik külön a tervezet, hogy pontosan mi lenne a feladatkörük. A biztosok hivatalosan is kormányzati tisztviselőknek számítanak.

2013 elejétől, amikor a korábbi tervek szerint már mindenki a saját településén intézhetné az összes hivatali ügyét, jelen állás szerint a járási székhelyek lesznek az adminisztráció központjai. Az okmányirodák a járási központokba kerülnek, ahogy sok jegyzői feladatot is átvesznek az új közigazgatási egységek. Átkerül a kereskedelmi engedélyezés, a közlekedésigazgatás és a gyámügy is. Olyan témák ellenben, mint a birtokvédelem, a helyi adók behajtása, vagy épp a szociális ügyek a jegyzőnél maradnak. Sok vita lehet a feladatok ellátásának helyéről. Ha az okmányiroda és az önkormányzat egy épületben van, meg kell állapodni arról, hogy milyen arányban kerüljenek át az államhoz a fenntartás forrásai – ha nincs egyezség, erről is a kormánymegbízott dönt.

Sztojcsev Iván Problémás átalakítás Alig szivárogtak ki információk, hogy a többi közigazgatási egység sorsát hogy képzeli el a kormány. A megyék kiüresednek, ám az továbbra sem világos, mi feladata maradna a kistérségeknek. A legvalószínűbb az, hogy nem szüntetik meg ezeket, mert az uniós statisztikákban és pályázatoknál fontos ez a szint, ám csak EU-s elszámolási egységek maradnak, valós feladat nélkül. Nem dőlt el az sem, hogy kik kerülnének a járások élére, ám információink szerint valószínűbb, hogy a 2014-től kisebb parlamentből várhatóan kiszoruló politikusok esélyesek lesznek.

-->