Vékonyra sikerült a tűzfal
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A legtöbb elemző azt kifogásolja, hogy az év közepétől egyéves átmeneti időszakra elkülönített 800 milliárd eurós összegből – amely dollárban kifejezve valamivel meghaladja a piacok számára szimbolikus üzenetet jelentő 1000 milliárdos összeget – valójában csak az idén júliusban felálló állandó mentőalap (ESM) 500 milliárd eurós hitelkerete lenne a ténylegesen új hitelezői kapacitás, miután a további 300 milliárd eurós rész már lekötött vagy kifizetett forrást jelent. Utóbbi összeg ugyanis a jelenlegi ideiglenes mentőalap, a jövő év közepéig működő EFSF-ből Görögország, Írország és Portugália számára már lekötött 200 milliárd euróból, illetve szintén ezen országok számára más forrásokból kifizetett mintegy 100 milliárd euróból áll.
A londoni Capital Economics elemzőcsoport értékelése szerint a tűzfal összegének „nagyon drámai” emelésére lett volna szükség, miután az adósságválság átterjedésének esetleges újabb két fő célpontjának tartott Olasz- és Spanyolország együttes finanszírozási igénye 2014 végéig meghaladja az ezermilliárd eurót. Szerintük a tűzfal jelenlegi mértéke nem lesz elég ahhoz, hogy az adósságválság esetleges további súlyosbodása esetén Olaszország és Spanyolország legalább olyan hosszú időszakra távol maradhasson a kötvénypiacról, mint amennyi például Görögországnak és Portugáliának megadatott.
Mindamellett számos elemző úgy véli, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásaival kiegészülve az eurózóna tűzfala megfelelő védelmet nyújthat az adósságválság megfékezésére. A fő kérdés most így az, hogy az IMF nem európai, köztük feltörekvő tagállamai, az úgynevezett BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) milyen mértékben nyújtanak segítséget majd az eurózónának. Korábban Christine Lagarde, a valutaalap vezérigazgatója 500 milliárd dolláros IMF-hitelt helyezett kilátásba az eurózónának. A világ vezető és a feltörekvő gazdaságainak (G20-ak) februári mexikóvárosi csúcsán azonban egyértelművé vált, hogy az IMF nem európai tagállamai csak akkor nyúlnak mélyen a zsebükbe az eurózóna kisegítésére, ha ugyanezt látják az valutaunió országai részéről is. Elemzők szerint a tűzfal emelt összege sem elég, hogy teljes mértékben meggyőzze a többi IMF-tagországot: az eurózóna teljesítette a saját házi feladatát az adósságválság leküzdését célzó források előteremtésében.
Az IMF három hét múlva dönthet
A valutaalap jelenlegi 380 milliárd dolláros hitelkeretének növeléséről a szervezet április 20–22. között megrendezendő tavaszi ülésszakán tárgyalnak a tagállamok. Az eurózóna pénzügyminiszterei pénteken a tűzfal összege mellett arról is döntöttek, hogy kétoldalú befizetések formájában 150 milliárd eurós kötelezettséget vállalnak az IMF forrásainak növelésére, amit később akár az eurózóna krízisének kezelésére lehetne fordítani. A feltörekvő BRICS-országok azonban a múlt héten egyértelművé tették, csak akkor járulnak hozzá az IMF hitelkeretének növeléséhez, ha a jelenleg az USA-t és a nyugat-európai országokat favorizáló szavazati rendszert is megváltoztatják, amivel leképeznék a BRICS-országok világgazdaságban betöltött szerepének elmúlt évekbeli növekedését.
Tar Gábor Az IMF három hét múlva dönthet A valutaalap jelenlegi 380 milliárd dolláros hitelkeretének növeléséről a szervezet április 20–22. között megrendezendő tavaszi ülésszakán tárgyalnak a tagállamok. Az eurózóna pénzügyminiszterei pénteken a tűzfal összege mellett arról is döntöttek, hogy kétoldalú befizetések formájában 150 milliárd eurós kötelezettséget vállalnak az IMF forrásainak növelésére, amit később akár az eurózóna krízisének kezelésére lehetne fordítani. A feltörekvő BRICS-országok azonban a múlt héten egyértelművé tették, csak akkor járulnak hozzá az IMF hitelkeretének növeléséhez, ha a jelenleg az USA-t és a nyugat-európai országokat favorizáló szavazati rendszert is megváltoztatják, amivel leképeznék a BRICS-országok világgazdaságban betöltött szerepének elmúlt évekbeli növekedését.-->
