Mitől lehet innovatív egy klaszter Magyarországon?

Mit jelent a cégek hálózatos együttműködése innovációs tevékenységük, versenyképességük növelése számára? A válaszhoz érdemes a klaszterek tevékenységét vizsgálni. Ezek a szakmai összefogások mind nagyobb szerepet töltenek be a kutatás-fejlesztésben és innovációban.

Magyarországon – nemzetközi összehasonlításban is példamutatóan – néhány éve elindult egy akkreditációs folyamat, melynek köszönhetően már számos hazai cégcsoport nyerte el az Akkreditált Innovációs Klaszter címet. Közéjük tartozik a dél-dunántúli Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter (BIB) is, amelynek tevékenységéről Dr. Szekeres György, a Hisztopatológia Kft. ügyvezető igazgatója mondta el véleményét.

Szerinte a gazdasági környezetnek megfelelő gazdaságfejlesztés egyik legfontosabb módszere a vállalkozások, elsősorban a kis- és közepes méretű cégek hálózatos együttműködése. Ennek egy spontán kialakuló, elsősorban lokális termelékenységnövelő rendszer bázisán kell kialakulnia, és számos fázison kell átmennie ahhoz, hogy valódi, klaszternek nevezhető hálózat jöjjön létre független menedzsment szervezettel, folyamatos működéssel és a tagvállalkozások megelégedettségére szolgáló piaci eredményekkel. E téren ugyanakkor a spontaneitás sokszor nem elég, „felülről” jövő kezdeményezésnek is szerepet kell kapnia. Ennek egyik negatív következménye, hogy a klaszter definiálásakor sokan belebonyolódnak mindenféle együttműködések, közös fejlesztések, kölcsönös előnyök hangoztatásába, ami ugyan igaz, de a végeredmény sokszor olyan meghatározás lesz, ami távol áll a valóságtól, és így a tagok motiválása is nehezebbé válik.

A klaszter létrehozása, működtetése már önmagában innovatív tevékenység. Fontos azonban ügyelni arra, hogy a kényszerű irányítottságnak az innovációs hálózat és az értéklánc elemeit kell követnie, mert csak így érhető el, hogy versenyképes szervezet jöjjön létre. „Elég utalni az iparjog- és szellemi tulajdonvédelem vagy a szabványosítás és – nem utolsósorban – a marketing kérdéseire, melyek például a mi területünkön, az in vitro diagnosztikus orvostechnikai eszközök fejlesztése, gyártása és hasznosítása során kiemelt fontossággal bírnak” – mondta Szekeres György. Tapasztalatai szerint ezek koordinált megszervezése elsősorban a fejlesztést végzők válláról nagy terhet vesz le. Így jobban tudnak a kompetenciájuknak megfelelő témákkal foglalkozni és a szükséges feltételek biztosítására koncentrálni.

Ezzel összefüggésben Sándor Pál Ripacsok című filmjére utalt a Hisztopatológia vezetője, melynek fő üzenete: „Egyedül nem megy”, a boldoguláshoz összefogásra van szükség. S egyúttal felidézte Sándor Pál egy másik filmjét is: a Régi idők focija visszatérő alapmotívuma a „Kell egy csapat”, de főleg egy Minarik, aki menedzseli a társaságot. A klaszter tagvállalkozásai egyenként és közösen, több cég összefogásával, meglévő erősségeiket kihasználva tudnak gyengeségeiken felülkerekedni. Erősíti az innovatív jelleget a korszerű honlap, a külső és belső kommunikációs portál, vagy egy, a folyamatokat vezénylő rendszer, de főként a programok megvalósítására létrehozott új, spin-off cégek indítása.

Nem mellékes, hogy miként oldható meg a kutatás-fejlesztés és innováció finanszírozása. Fontosak a pályázati támogatások, melyeket az uniós és regionális fejlesztési programokból vagy a közeljövőben meghirdetésre kerülő, innovációs alapból finanszírozott pályázatok biztosítanak. Ezek jó része a pályázatok értékelésénél figyelembe veszi a klaszterekkel, főleg az akkreditált klaszterekkel való kapcsolatokat. De kizárólag ezekre építeni, tervezni nem szabad, hasznosan használni viszont érdemes.

„A mi klaszterünk nem panaszkodhat, tagvállalkozásaink eddig összesen közel 2,8 milliárd forint támogatást nyertek el az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv, illetve az uniós keretprogramok pályázatain” – közölte Szekeres György. Ennél jobban érdemes támaszkodni a különböző befektetési alapok induló, fejlesztési és kockázati tőke forrásaira. A Histopatológia ügyvezetője szerint ezek lehetnének – főleg a mostani hitelszegény gazdasági környezetben – az innováció anyagi pilléreit megteremtő források.

Erősítheti az innovációt a lokális helyzet, a klaszter közvetlen és tágabb környezetéhez való viszonyának megfelelő kezelése. Egy, jellemzően kkv-összetételű klaszter és a nagy kutató- és oktatóhelyek kapcsolata ösztönzi a kutatói mobilitást és a technológia­transzfert. Fontos az is, hogy a beszállítói kapcsolatnál gyümölcsözőbb együttműködés alakítható ki a nagyvállalatokkal a hálózat eredményes működése érdekében, s ez még a nagyvállalati delokalizációt is gátolhatja.