Kifejtette: az EFSF és az ESM alapból várható támogatásra azért van szükség, mert Ciprus csökkenteni akarja a gazdasági kockázatokat, mindenekelőtt a pénzügyi szektorra vonatkozóan, hiszen a ciprusi gazdaság szorosan kötődik a göröghöz. Ám az európai partnerekhez eljuttatott támogatási kérés semmiképpen sem befolyásolja majd a tanácsi elnökségüket, már jóváhagyták és kiutalták az elnökség vezetéséhez szükséges eszközöket.
A ciprusi külügyminiszter elismerte, hogy a válság, mint a lengyel és a dán elnökség idején, továbbra is a ciprusi elnökség központi aspektusa marad. A prioritások közé tartozik az a kérdés, hogy a költségvetési fegyelem, a takarékossági intézkedések érdekében és a válság leküzdésére hozott döntéseket miként valósítják meg és viszik tovább. Ami a gazdasági növekedést illeti, mint mondta, nem közgazdász, ám közlekedési és közmunkaügyi miniszterként megtanulta, hogy vannak értelmes utak a növekedés előmozdítására anélkül, hogy megterhelnék a költségvetést.
Ezek között említette a PPP megoldást, az állam és a gazdaság közös beruházásait. Ez számos országban, így Cipruson is sikerrel járt, itt az elmúlt években két új repülőtér épült anélkül, hogy ehhez az állam akár egy centtel hozzájárult volna, viszont a profit egyharmadát megkapja az állam. Az Európai Bizottság és a tagállamok szakembereinek bizonyára vannak olyan elgondolásaik, hogy miként lehet ilyen befektetésekkel munkahelyeket teremteni.
Törökország EU-tagságával kapcsolatban a ciprusi külügyminiszter elmondta: Törökország külpolitikai célja a csatlakozás, de félreértés van: a törökök azt várják, hogy az EU igazodjék hozzájuk és nem fordítva, ez pedig hiba. "Ciprus is sokáig tagjelölt volt. tudtuk, hogy egy felvételre jelentkezőnek sok áldozatot kell hoznia, például az adórendszerben. A kilencvenes években nálunk a külföldi cégekre kirótt társasági kulcsa csak 4,5 százalék volt. Ez volt a legalacsonyabb társasági adó az EU-ban. Jelenleg az adó 10 százalék, ez sokba került nekünk. Sok külföldi vállalat hagyta el Ciprust, de mint minden jelölt államnak, engedményeket kell tenni. Nekem úgy tűnik, Törökország ezt nem akarja vagy pedig erre nem is képes" – fogalmazott a miniszter.
Ami az Oroszországtól Ciprus számára kért 2,5 milliárd eurós hitelt illeti, a külügyminiszter leszögezte, hogy itt semmiféle politikai következményekről nincs szó, a gazdasági ügy volt. Ciprusnak ugyan igen szoros kapcsolatai fűződnek Oroszországhoz, de más EU-államoknak is. "El kell ismernem, hogy Oroszország a ciprusi kérdésben mindig fontos támasznak számított, és ezért hálásak vagyunk" – mondta a miniszter.
