ÁSZ: adósságkalodában az ország

Négy fő okra vezethetők vissza az államadóssághoz köthető kockázatok Domokos László ÁSZ-elnök szerint. A külföld felé fennálló kötelezettség nagyobb aránya, az adósságállomány alacsony futamideje, a belföldi állampapírpiac és a forint gyenge teljesítménye, valamint a megnőtt csődkockázat jelenti a nehézséget – fejtette ki. Mint mondta, az igazán nagy baj nem elsősorban az adósság mérete, bár az is problémás, sokkal inkább az összetétele veszélyes.

64,2 százalékkal növekedett az államadósság 2006 eleje és 2011 vége között, hatalmas hitelekkel és adósságnövekedéssel tudta az ország menedzselni önmagát – mutatta be az Állami Számvevőszék elnöke vizsgálatuk eredményét. Két kiemelkedő eladósodási év volt: 2006 és 2008, előbbinél 15,2, két évvel később 16,2 százalékkal nőtt az államadósság. A többi évben 4,6 és 6 százalék közti volt a növekedés. Az adósság 1407 milliárd forinttal csökkent, amikor 2011-ben a magán-nyugdíjpénztári befizetések átkerültek az államhoz. Mindehhez gyenge átláthatóság párosul: 2009 óta nem mutatják be az adósság elemeinek változását.

Zárt finanszírozási pályára helyezte az országot a 2008–2009-es válságkezelés, amelynek a hatásai 2020-ig érezhetőek maradnak – véli Domokos László. Ez „kalodába fogta” a magyar gazdaságot szerinte. A következő három évben mindenképp komoly törlesztés következik, 2012-ben 3,3 milliárd eurót, jövőre 3,6 milliárdot, 2014-ben pedig további 2,3 milliárd eurót kell az államnak visszafizetnie. De nagyok az állami garanciavállalás még hosszabb távú hatásai is: 2038-ig további 3073 milliárd forintot kell visszafizetnie az államnak. Ezek nagy részét az autópálya-építések és más ppp-programok jelentik. A nagy adósság miatt a jövőre nézve is jelentősen megnőttek a kockázatok – mondta Domokos. Emellett az adósságszerkezet is romlott az elmúlt években. Az IMF/EU-hitel kedvezőtlen hatást fejtett ki az adósságra, mert a forint felől a deviza irányába mozdította el – vélekedett az ÁSZ-elnök.

Az adósságkezelés költség- és kockázatkezelési módszereit felül kell vizsgálni, mivel ez még a válság előtt jött létre; ez az egyik legfőbb javaslat, amelyet az ÁSZ megküldött a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Ezenkívül szükségesnek tartják, hogy legyen egy költséghatékonyságot mérő rendszer, valamint hogy szorosabb együttműködés alakuljon ki az Államadósság Kezelő Központ és a kormányzati szervek között. „Szakmailag újra kell gondolni az adósságkezelést, a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül is” – fogalmazott Domokos.

Az elemzés foglalkozik az IMF-hitellel is: mint írják, 2008-ban „a felhasználására vonatkozóan konkrét tervek nem, csak kijelölt gazdaságpolitikai célok voltak”. Az ÁSZ szerint az IMF-hitel hatására nőtt az árfolyam- és finanszírozási kockázat. Azzal, hogy a válság begyűrűzésekor az állam juthatott-e máshonnan forrásokhoz, nem foglalkozik a vizsgálat; Domokos László azt mondta, a tényekre terjedhet ki az ellenőrzés, arra nem, mi alakulhatott volna másképp.

Súlyos egyedi döntések

Az állami Számvevőszék elemzése elemeire bontva számszerűsíti a kockázatok okait. A tanulmány szerint a forint 2006 és 2011 közti gyengülése összesen 1657 milliárd forinttal növelte az adósságállományt, az „egyéb kötelezettségek állományváltozásának hatásai” pedig további 402 milliárd forinttal. A megállapítások szerint nagy az egyedi döntések hatása is: az adósságátvállalások 720 milliárddal rontottak a helyzeten. A nyugdíjpénztáraktól átvett vagyon 1407, az értékpapírok értékesítése pedig 81 milliárd forinttal csökkentette a hiányt.