Nem kap könnyítést Athén

Sem Angela Merkel német kancellártól, sem Francois Hol­lande francia elnöktől nem kapott jelzést Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök arra vonatkozóan, hogy érdemben változtatni lehetne az IMF–EU-hitelprogramon.

Az enyhébb álláspontot – ahogy az várható volt – Hollande képviselte, aki gyakorlatilag kikerülte ezt a témát a Szamarasszal folytatott szombati egyórás tárgyalás után tartott párizsi sajtótájékoztatón. A baloldali francia politikus annyit jegyzett meg a DPA tudósítása szerint, hogy Görögország nehéz helyzetben van, majd utalt arra, hogy nem szabad veszni hagyni Európa szociális egységét. Egyúttal felszólította Athént, hogy bizonyítsa: valóban elkötelezett a reformok véghezvitele iránt.

Ennél egyértelműbben fogalmazott egy nappal korábban Angela Merkel, aki Berlinben fogadta a hellének vezetőjét. Görögország egyelőre nem számolhat azzal, hogy a trojka enyhíteni fogja a feltételeket, és hozzájárul a megszorítások időbeli kitolásához, jelezte indirekt módon a kancellár, és hozzátette: Athénnak végre kell hajtania a vállalt intézkedéseket.

Utalt azonban arra, hogy a végleges döntéssel meg kell várni a trojka szeptemberben publikálandó jelentését is. Ebben a nemzetközi szervezetek értékelik majd a hitelprogram állását, többek között azt, mennyire sikerült Görögországnak teljesítenie az elvárásokat. Németország nem fog elhamarkodottan véleményt mondani, fűzte hozzá.

A kedélyek megnyugtatása érdekében Berlin és Párizs is határozottan kiállt amellett, hogy a dél-európai állam a valutaövezet része maradjon.

Mindeközben a görög kormányfő azt emelte ki, hogy nem pénzt kérnek, hanem lélegzethez szeretnének jutni, és be akarják indítani a gazdasági növekedést. Szamarasz ezzel arra célzott, hogy az általuk kért könnyítések, a megszorítások időbeli elnyújtásának célja a kitörés a recesszióból. A trojka által elvárt takarékossági intézkedések ugyanis még jobban visszafogták a gazdasági növekedést, és így összességében súlyosbították a gazdasági és a társadalmi helyzetet.

Athén konkrétan azért lobbizik, hogy két évvel, 2016-ig tolhassák ki a mintegy 11,5 milliárd eurós újabb megszorítások véghezvitelét. Ez egyben azt is jelentené, hogy Athén nem 2014-re csökkentené a GDP három százaléka alá államháztartási hiányát – az EU–EKB–IMF alkotta trojka eredetileg ezt a célt tűzte ki –, hanem csupán 2016-ra.

A hellén miniszterelnök úgy véli, hogy az EU–EKB–IMF-hármas jelentése igazolni fogja: kormánya képes eredményeket produkálni. Szerinte csökkentik a költségvetési hiányt, és növelik a kabinet szavahihetőségét. A célok eléréséhez azonban arra is szükség van, hogy a gazdaság növekedni tudjon, emelte ki.

Görög lapok: „Rés nyílt a berlini falon”

Némi meglepetésre többnyire pozitívan értékelték Antonisz Szamarasz görög kormányfő nyugat-európai tárgyalásait görög lapok. „Ez egy jó kezdet – megtört a jég – állította a Ta Nea centrumpárti lap, a konzervatív Ka­thimerini szerint „már van egy rés a berlini falon”, az Ethnos pedig azt emelte ki, hogy Berlin legalább hajlandó meghallgatni Athén álláspontját. A Kathimerini azonban hozzátette azt is, hogy most bátor tettekre van szükség a kormány részéről, például el kell adni néhány veszteséges állami nagyvállalatot. Nem volt ennyire optimista viszont a baloldali pártszövetséghez, a Szirizához közel álló Avgi. Szerintük „Szamarasz mindent odaadott, de semmit sem kapott”, Merkel pedig ugyan „együttérzéséről biztosította a lakosságot”, végül azonban a megszorító csomag folytatását követelte Athéntól.