Egyre nagyobb észak-déli ellentétek rajzolódnak ki az euróövezeten belül azt illetően, beavatkozhat-e a frankfurti székhelyű intézmény a dél-európai tagállamok, elsősorban Olaszország és Spanyolország kötvénypiacain a hozamok csökkentése és így az adósságteher enyhítése érdekében. Míg Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) olasz elnöke hajlik erre a lépésre, addig a Bundesbank továbbra is mereven elutasítja ezt – ráadásul a német jegybank most alig burkolt támogatást kapott ez ügyben Angela Merkeltől.
„Az EKB mandátuma teljesen világos és korlátozott: a pénz értékállóságát kell elősegítenie” – mondta a német kancellár az ARD-nek adott interjúban. Hozzátette: „továbbra is bízik abban”, hogy az intézmény ezen mandátum szellemében fog döntéseket hozni. Merkel ezzel szembehelyezkedni látszik azzal az állásponttal, miszerint a jelenlegi válságban az EKB-nak túl kellene lépnie ezen a szűken vett feladatkörén, és a nagyobb baj elkerülése érdekében meg kellene nyitnia a pénzcsapokat. Ez jelen esetben az államkötvény-piaci intervenciók felújítását jelentené, amiről még az intézményen belül is komoly vita van.
Azt, hogy a kancellár előbbi álláspontot támogatja, jelzi az a megjegyzése is, miszerint „amellett van”, hogy a Bundesbank elnökének, Jens Weidmannak „lehetőleg nagy befolyása legyen az EKB-n belül.”
Mint arról beszámoltunk, Weidmann a Spiegelnek adott interjúban hevesen támadta az EKB újabb kötvénypiaci vásárlásairól szóló terveit.
„Ez olyan függőséghez vezethet, mint egy drog. Egy ilyen politika számomra túl közel áll az államok jegybankon keresztüli finanszírozásához. Demokráciákban a kockázatok közössé tételéről a parlamenteknek kellene dönteniük, nem pedig a központi bankoknak” – fűzte hozzá. Úgy véli, az euróövezeti jegybank függetlensége veszélyben van, és el kellene kerülni, hogy a monetáris politika a fiskális politika befolyása alá kerüljön.
További részletek a keddi Világgazdaságban.
