Előkészítéssel hatékonyabb

Panácz István elmondta, hogy a közbeszerzések értéke 2011-ben elérte a hazai GDP 5,2 százalékát. Ezen a piacon a legjelentősebb szereplők az ajánlatkérői oldalon az önkormányzatok voltak. Az ajánlattevők között a mikro-, közép- és kisvállalkozások domináltak: az összes eljárás 80,5 százaléka esetében adtak be nyertes ajánlatot, az eljárások összértékéből több mint 40 százalékkal részesedtek.

A Provital vezetője szerint bár a közbeszerzési rendszer 1995 óta létezik hazánkban, a szereplők sok esetben még nincsenek felkészülve az eljárások zökkenőmentes és hatékony lebonyolítására. Ez nyilván összefüggésben van azzal is, hogy többször változott a jogszabály és az uniós csatlakozással harmonizálni kellett a magyar szabályozást a közösségi irányelvekkel, előírásokkal. A hazai jogásztársadalom ugyanis még nem termelt ki elegendő szakembert, így mind az ajánlatkérők, mind a az ajánlattevők sokszor magukra vannak utalva.

A közbeszerzések piaca (a közvélekedéssel szemben) nagy és nyílt piac, ahol sokan megtalálhatják a nekik megfelelő eljárásokat, bár a verseny erősödik – hangsúlyozta Panácz. A Közbeszerzési Hatóság szerint 2010-ben még az eljárások közel 37 százalékában adtak be csupán egyetlen pályázatot, míg tavaly ez az arány 29,3 százalékra csökkent. Az ajánlattevők kezdik felismerni, érdemes indulni, ajánlatot adni. „Annál is inkább, hiszen az eljárások (elsősorban a gazdasági válság és nehezedő pénzügyi helyzet miatt) mind értékükben, mind volumenükben némi csökkenést mutatnak, stabil és kiszámítható piacnak számítanak, ahol a fizetőképesség is megbízható” – szögezte le a szakember.

A közbeszerzési eljárások közel fele uniós forráshoz kapcsolódik, ami komolyabb adminisztratív kötöttségekkel, szigorúbb ellenőrzéssel jár.
A közösségi értékhatárt elérő közbeszerzések esetében például csak a minőségbiztosítási követelmények ellenőrzése elérheti a két hónapot. Ha nem jó az előkészítés, a kiírás nem felel meg a támogatási szerződés feltételeinek, akkor bizony további időveszteséggel is kell számolni, mind az eljárás megkezdésekor, mind a lebonyolítás és a megvalósítás folyamán, ami pénzben is mérhető. Az elcsúszott, sietősen lebonyolított eljárásokban jelentősen megnövekednek a kockázatok, nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő szabálytalanságok. Mindennek komoly pénzügyi korrekció – ez akár a támogatási összeg egészét is elérheti – és az eredeti céloknak nem mindenben megfelelő megvalósítás lehet a következménye.

A hatékony közbeszerzési eljárásban a szereplők pontosan azt kapják, amit várnak: ajánlatkérő egy gördülékenyen és határidőre lebonyolított eljárást és megvalósítást, az ajánlattevők azt árazzák, amit valójában el is végeznek, nincsenek pluszköltségek, határidőmódosítások, elszámolási zavarok.

A folyamat kulcsa a megfelelő előkészítés és jól kialakított elszámolási, adminisztrációs rend. „A közbeszerzési eljárást úgy kell megindítani, hogy annak minden eleméről és lépéséről pontos információkkal rendelkezzen az ajánlatkérő, ekkor van abban a helyzetben, hogy valóban a legjobb ajánlatot válassza ki a pályázók közül” – hangsúlyozta Panácz István.