Kínán a világ szeme

Egyetlen, a piacokat kevésbé befolyásoló hazai adat közlését várják a rövid, három munkanapos héten a hazai elemzők: a KSH kedden teszi közzé a bérnövekedési ütem augusztusi alakulásáról szóló számokat és az állások számáról szóló statisztikákat. Meglepetés sehol sem várható: a közmunkások nélkül számolt bérnövekedési ütem júliusban az alacsonyabb inflációhoz igazodott és a korábbiaknál kisebb, 3,4 százalékos volt (az átlagos, hivatalos 3 százalék), ami még mindig masszív reáljövedelem emelkedéshez elegendő. Így a kérdés az, hogy augusztusban is folytatódi-e a növekedési ütem lassulása – ami egyúttal azt jelentené, hogy egyáltalán nincs bérinflációs nyomás sem a gazdaságban. A másik oldalról pedig az a kérdés, hogy a versenyszférában bővült-e tovább a foglalkoztatás, hiszen júliusban itt már több mint 1,8 millió munkahelyet regisztráltak, ami egyértelműen jelzi: immáron nem csak a közmunkások és a külföldi munkavállalók, hanem a magyar gazdaság teljesítéménye miatt is növekszik a foglalkoztatottság.

A CIB elemzői szerint az itthoni hírek közül leginkább a politikusok nyilatkozatai befolyásolják majd a piacot – a devizahiteles jogalkotásról, így a forintosítási elképzelésekről, vagy akár a jogalkalmazásról szóló kommentároknak, az esetleg napvilágra kerülő megoldási terveknek lehet hatása. Az elemzők szerint inkább a globális piaci hangulat lesz itthon is nagyobb befolyással az árakra, és most is az lesz a fő kérdés, mekkora lesz a visszaesés a világban és Európában, és erre miként reagálhatnak a jegybankok.

A várakozások szerint például a kedden megjelenő harmadik negyedéves kínai GDP öt és fél éves mélypontot mutat majd: az elképzelhetetlenül alacsony 7,2 százalékos éves ütemet prognosztizálnak az elemzők, ami annyit jelent, hogy negyedéves összevetésben a második negyedév 2 százalékos bővülése után csak 1,8 százalék következik majd. Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy ellentmondó hírek érkeztek az elmúlt hónapokban a kínai gazdaságból. A jegybanknak július óta nem kellett likviditás-menedzserként érdemben beavatkoznia a bankközi piacon, miközben az egynapos kamatláb 3,4 százalékról 2,5 százalékra csökkent, de közben a hitelkihelyezés lassult a gazdaságban. Az export és az import az év eleji gyengélkedést követően erős bővülést mutatott (szeptemberben 15 százalék fölötti éves növekedést mértek a kivitelben), ugyanakkor a gyanú szerint ebben nagy része van a „túlszámlázásnak” is (vagyis olyan valódi forgalom nélküli számláknak, amelyekkel spekulatív tőkét juttatnak be az előírásokat kijátszva Kínába). A fogyasztói bizalmi index 2013 júliusa, a feldolgozóipari beszerzési menedzser index 2014 februárja óta felfelé lépédel, miközben az infrastrukturális beruházások, az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom éves dinamikája is csökken.

Emellett a legutóbbi Hong Kong-i tiltakozások erősítik azt a feltételezést, hogy a kormányzatnak lenne teendője a növekedés támogatásában. Az elemzői konszenzus szerint újabb lépésekre egyelőre kevés az esély, valószínűbb, hogy 2015-ben a kormány ismét mérsékli majd növekedési célját: 6,5 százalékos minimum meghatározása mellett 7,0 százalékos éves bővülés elérésére tehet kísérletet a Kommunista Párt.

Csütörtökön a piacok fontos jelzést kaphatnak a fejlett országok növekedéséről is, a Markit intézet október 23-án publikálja a feldolgozóipari bizalmi indexek októberi előzetes értékeit. A várakozások szerint a németországi mutató követi majd a ZEW indexben látott esést, és hosszú idő után ismét 50 pont alá csökkenhet, ami a szektor termelésének várható visszaesésére utalna. Az eurózóna egészében a németországinál kisebb mérséklődés következhet (ez még akár egy-két hónappal ezelőtt is nagyon furcsának tűnt volna), és 50 pontra csökkenhet az index, ami a feldolgozóipar várható stagnálását sugallná. Franciaországban, némi emelkedés után, 48,8 pontról 48,5 pontra változhat a mutató, továbbra is a németországinál gyengébb konjunktúra utalva. Az Egyesült Államokban szintén visszaesést ígér a konszenzus, ezzel együtt 57 pont lehet az index értéke, ami gyors ütemű termelés-bővülést jelez – vagyis: az USA esetében továbbra is jóval kedvezőbbek maradhatnak a kilátások. Mindezek fényében

Dunai Gábor szerint vélhetően nem változik majd a befektetők fejében élő kép: az USA jó úton halad a jövő év elejére várt kamatemelés felé, míg az eurózóna nem tudja majd elkerülni az újabb, érdemi monetáris lazítást.