Fontos részletekre hívta fel a figyelmet a NAV: mindenki figyeljen, ha kiadja a lakását!
A kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja augusztusra és szeptemberre esik, évek óta ilyenkor keresnek a legtöbben bérelhető házat, lakást – olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményében.
A közlemény emlékeztet, hogy a felsőoktatási tanév kezdetével lassan elfogynak a kiadó albérletek, ezért nem árt tisztázni a hosszú távú lakáskiadás legfőbb szabályait.
Akik lakóhelyüktől távol tanulnak vagy dolgoznak, általában ingatlanbérléssel oldják meg lakhatásukat. A megelőlegezett bizalom mellett érdemes írásban is rögzíteni a bérleti feltételeket.
Fontos, hogy a bérlőknek a bérbe vett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük, a havi lakbér kifizetését pedig érdemes dokumentálni.
A legegyszerűbb, ha a bérlők átutalással fizetnek és a közlemény rovatban feltüntetik a dátumot és a „bérleti díj” megnevezést.
A lakáskiadáshoz a magánszemélyeknek nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát.
Ha a bérbeadó nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás főszabály szerint áfamentes.
A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés.
A NAV szerint a másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó.
A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy a diákmunkák által kínált bérek inkább csak egy szoba kivételére elegendőek. Az albérletek ugyanis túl drágák ahhoz, hogy azt pusztán diákmunka segítségével ki lehessen fizetni.
