Elstartolt az uniós felügyelet

Az uniós vezetőcserék és az európai politikai viták árnyékában tegnap elindult az euróövezetben az egységes bankfelügyeleti mechanizmus (SSM). A cél – mint azt az SSM elnöke, Daniele Nuoy az Európai Parlament gazdasági bizottsága előtt hétfőn kiemelte – helyreállítani a valutaunió bankrendszerébe vetett bizalmat.

Az SSM, amelynek létrehozásáról csaknem két éve, hosszas viták után döntöttek a tagországok, a bankunió egyik alappillére. A feladata az, hogy euróövezeti szinten felügyelje a potenciálisan rendszerkockázatot magukban hordozó pénzintézetek működését.

A vita egyik fő pontja éppen arról szólt, mekkora bank is minősíthető a valutaunió egészére nézve kockázatosnak. A rendszerbe végül 130 bankcsoport került be, ezek auditját bonyolította le a mechanizmust működtető Európai Központi Bank (EKB) az október végén zárult stresszteszt keretében. Ezen 25 bank bukott el, feltőkésítésük összesen 24,6 milliárd eurót kíván meg (ez részben már teljesült). Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében, illetve a bankkrízisek finanszírozásának gördülékennyé tétele érdekében hozták létre a bankuniót, amely a bankok folyamatos felügyelete mellett egy egységes betétbiztosítási alap felállítását jelenti (paradox módon ilyen alap létrehozását a később csatlakozott tagállamok, például Magyarország számára előírta az EU, a valutaunióban azonban nem volt ilyen kötelezettség). Meghatározza a bankok szanálásának menetét is, a tagországok büdzséje és a betétesek helyett elsősorban a tulajdonosok tőkéjét bevonva a mechanizmusba.

Az SSM az euróövezeti nagybankok számára kötelező, a rendszer ugyanakkor nyitott – nem véletlen, hogy az EKB néhány hónapja kiadott konvergenciajelentésében úgy ítélte, Magyarországnak is hasznos lenne csatlakoznia hozzá. A magyar bankok közül egyedül az OTP tartozna a felügyelendő körbe, a többiek – akárcsak az eurózóna kisebb bankjai, összesen csaknem hatezer pénzintézet – továbbra is a nemzeti bankfelügyelet, Magyarország esetében a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzése alatt maradnak. Az érintett 130 bank ugyanakkor a tőkeállomány több mint 80 százaléka felett rendelkezik.

Nem új ötlet

Az EKB által már 2002-ben javasolt bankfelügyelet felállítását főleg a németek bírálták. Egyfelől nem értettek egyet az érintett bankok körének meghatározásával, másfelől megkérdőjelezték azt, hogy a rendszer garantálja-e az EKB függetlenségét. Jens Weidman, a Bundesbank elnöke korábban azt kifogásolta, hogy bankfelügyeletként az EKB közvetlenül avatkozhat be a bankágazat működésébe, ami sérti a jegybank alapszerződésben meghatározott, a monetáris politika felügyeleté garantáló szerepét. A bírálatokra reagálva a rendszert végül úgy építették ki, hogy a felügyeletet az EKB-n belül egy önálló szervezet feladatává tették.