Lőtávolban az egymillió

A rendszerváltás óta nem foglalkoztattak annyi embert Magyarországon, mint az idén, a legfrisebb adatok szerint 4 millió 184 ezren dolgoztak az elmúlt három hónapban, ami 22 éves csúcs. Egy év alatt a KSH szerint 194 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és ezt már nem lehet csak a külföldön dolgozókkal vagy a közmunkaprogram növekedésével magyarázni. Kétségtelen, hogy az állástalanok állami foglalkoztatása növekedett: a mostani felmérés időpontjában (augusztus-októberben) átlagosan további 50 ezerrel bővült a közfoglalkoztatottak száma. Ám ezzel korrigálva is rendkívül gyors a foglalkoztatottság növekedése: 145 ezer új állás jött létre ezek szerint, a nagyobb részük a versenyszférában. A munkanélküliségi ráta közben 7,1 százalékra csökkent.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint a feldolgozóiparban 64 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest, míg az építőiparban 21 ezerrel, a mezőgazdaságban 12 ezerrel, a kereskedelemben pedig 10 ezerrel dolgoznak többen, mint az előző év azonos időszakában. Az államtitkár ugyan az adatokat ünneplő sajtótájékoztatón nem említette meg, de a kimutatások szerint az idén átlagosan 30 ezerrel nőtt a költségvetési szférában foglalkoztatottak száma (a közmunkások nélkül számolva is).

Ha a növekedési ütemet tartani lehetne a következő hat évben, akkor simán valóra válhatna a Fidesz 2010-es választási ígérete is: 2020-ra az akkorihoz képest egymillióval több új munkahely jöhetne létre. Az elmúlt négy évben összesen 360 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ennek több mint a felét (53 százalékát) azonban az utóbbi egy évben hozta össze az ország. A szép képet ugyanakkor nem csak az rontja, hogy a növekedésben benne van az állami szerepvállalás bővülése is, hanem az is, hogy egyelőre nem sikerül a munkaerőpiacon aktívak számát gyarapítani. Továbbra sem javul ugyanis a rendkívül alacsony hazai aktivitási ráta, ami arra utal: aki állás nélkül van, az már nem is keres magának munkát.

A kormánynak mindenesetre így jól jön, hogy újrafogalmazta a célt, és most már az egymillió új állás helyett a teljes foglalkoztatás elérésére törkeszik. Vagyis arra, hogy– mint Kurucz Éva kormányszóvivő fogalmazott – “aki munkaképes, annak legyen munkája”.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makroelemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a július-szeptemberi időszakhoz képest augusztus-októberben csökkent az aktivitási arány, azaz kevesebb ember jelent meg a munkaerőpiacon. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint a munkaerőpiac a vállalkozások szempontjából feszesnek mondható. Alacsony a munkanélküliségi ráta, sok embert felszív a közmunkaprogram – akik egyébként nehezen tudnak utána elhelyezkedni –, a vállalatok pedig viszonylag dinamikusan szeretnék bővíteni a foglalkoztatást, így pedig egyre nehezebb a megfelelő munkaerőt megtalálni a megfelelő helyre. Szerinte, ha jövőre még további 50 ezerrel növelik a közfoglalkoztatottak számát, megvan a veszélye, hogy bérinflációs folyamat indulhat el.

A foglalkoztatottság az év eleje óta minden hónapban növekedett, és így októberben már csaknem félmillióval többen dolgoztak, mint januárban, októberben pedig az ősz elején megszokottnál nagyobb mértékű bővülést regisztráltak.

A foglalkoztatottság az év eleje óta minden hónapban növekedett, és így októberben már csaknem félmillióval többen dolgoztak, mint januárban, októberben pedig az ősz elején megszokottnál nagyobb mértékű bővülést regisztráltak.-->