Segíthet Európán is, ha belevág a monetáris lazításba

Kilátások Európa megsínyli az orosz–ukrán konfliktust, riadalmat okoz a brit különutas politika erősödése, a gazdaságok együtt és külön-külön sem akarnak talpra állni, az infláció mindenütt a célértékek alatt mozog – magyarázta Pálinkás Ervin, a Pioneer Alapkezelő részvénypiaci stratégája a társaság sajtótájékoztatóján.

Az orosz–ukrán konfliktusra egész évben érzékenyen reagáltak a piacok, igaz az fejleményeket már egyre kisebb kilengéseket okoznak. Az is nyomasztja Európát, hogy a válság előtti jólét az országok többségében még nem tért vissza, egyedül Németországban és Franciaországban haladja meg a GDP a 2008-as szintet. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb a deflációs veszély, amit az alacsony kőolajár is erősít. Az eurózóna inflációja jelenleg 1 százalék alatt van, azaz elmarad a kívánatosnak tartott 2 százalékos szinttől.

„Ilyen feszültségek közepette a világ azt találgatja, hogy a monetáris lazítás megfelelő eszköz-e az európai gazdaság beindítására” – mondja Pálinkás Ervin. Az agresszív pénzteremtés korábban a világtörténelemben nem sült el jól, ám az ezredforduló óta két ízben is jelentős sikereket hozott. Az Egyesült Államokban a három mennyiségi lazítással végül sikerült elérni, hogy a vállalati eredmények javuljanak, és a makromutatók is erősödjenek. Japánban is eredményes volt a 2000-es évek elején indított lazítás, a jelenlegi, a kormányfő után „Abenomics” néven emlegetett élénkítés fundamentális hatása azonban még nem egyértelmű.

A japán, az amerikai és a brit jegybankhoz képest az EKB mérlegfőösszege szinte semmit sem emelkedett a válság során. A részvénypiacokat viszont már a mennyiségi lazítás kilátásba helyezése is erősíti. Pálinkás szerint Európában is van tere a monetáris eszköztár bővítésének és a fiskális eszközök egyidejű bevetésének.