Az állam húzta a növekedést

A vártnál valamivel kevésbé esett vissza a gazdaság növekedése a harmadik negyedévben – erősítette meg a néhány hete kiadott előzetes számokat a KSH. A részletes adatok szerint is kiigazítatlanul 3,2 százalékkal, míg a munkanap-korrekcióval és a szezonális hatásokkal is számolva 3,1 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest a magyar GDP, miközben az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal emelkedett a hazai össztermék értéke július-szeptemberben. A számok lassulást takarnak, az első és a második negyedévben is robosztusabb volt a gazdaság teljesítménye (3,5 és 3,6 százalék az előző évihez képest a kiigazított adatok szerint is) – bár az elemzők ennél valamivel nagyobb visszaesésre számítottak. Volt, aki elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy még a 3 százalék alá is becsúszik az ütem.

A várakozás logikus volt, hiszen az autóipar pár hétre tulajdonképpen leállt, és ez meg is látszik a feldolgozóipar és az ipar teljesítményén, amely a harmadik negyedévben kisebb is lett, mint a másodikban volt, éves szinten pedig alig 5,6 százalékkal lett nagyobb július-szeptemberben, mint az előző év azonos időszakában. Hasonló folyamat ment végbe az építőiparnál is: az első negyedév óriási növekedése után fokmozatosan csökkent a teljesítmény, de ez még mindig jóval magasabb volt az előző évinél (11,6 százalékkal a harmadik negyedévben).

A három százalék feletti növekedési ütem megőrzésében valószínűleg a gyenge forint és az időjárás jelentette a legnagyobb segítséget. Egyrészt a KSH szerint többen mentek el itthon nyaralni, miközben sokan jöttek át ide vásárolni: a külföldiek magyarországi fogyasztása jelentősen nőtt, a magyarok külföldi fogyasztása csökkent a részletes adatok szerint). Ez magyarázhatja azt is, hogy a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 3 százalékkal emelkedett (ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág növekedése volt jelentős.) Közben pedig a mezőgazdaság szárnyalt: az előző év hasonló időszakinál 10,8 százalékkal magasabb kibocsátás kiváló évet sejtet (az időjárás csak az ősz második felében fordult rosszabbra). A mezőgazdaság és a szolgáltatások növekedése együtt önmagában 1,3 százalékot magyaráz a KSH szerint a 3,2 százalékos növekedésből – vagyis úgy tűnik, volt ami átvegye az állam generálta növekedés helyét.

Némi problémára utal ugyanakkor, hogy nem teljesen. A növekedésünk ugyanis nem export, hanem belső fogyasztás vezérelt lett. A harmadik negyedévben a belső felhasználás 4,9 százalékkal járult hozzá a növekedéshez, miközben az exportteljesítmény 1,7 százalékkal lehúzta azt (így jött ki a 3,2 százalék). Vagyis: a növekedésünket a belső motorok hajtják, és nem az export vezérli - ráadásul negyedévről negyedévre egyre rosszabbak ezek a számok. A belső felhasználáson belül persze még bíztató lehetne, hogy a beruházások húznak - ám itt a részletes adatokból tudjuk, hogy inkább az állami pőrojektek azok, amelyek a növekedést segítik. Mindezt a lakossági fogyasztás erőteljes, államilag támogatott emelkedése kíséri. A háztartások fogyasztási kiadásai 1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest a harmadik negyedévben, ám az állam 2 százalékkal emelte az általa adott juttatások értékét.

Várkonyi Iván-->