EU-pénzek növelik a kockázatot

A korrupciós kockázatok a közszférában kismértékben csökkentek egy év alatt, miközben a kontroll emelkedett – ismertette Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a szervezet felmérését. Az európai uniós támogatások lehívása megugrott, ami miatt egyre több a közbeszerzés, mindez növelte a korrupciós veszélyeztetettséget. Olyan helyen is uniós pénzeket hívtak le, ahol nem voltak meg a bevett folyamatok – emelte ki Domokos László.

Vannak olyan intézmények, amelyeknek az alaptevékenységéből adódik a korrupciós kockázat, mert pénzt osztanak. Ilyenek például a kormányzati szervek vagy az önkormányzatok, miközben az oktatási vagy egészségügyi intézmények nem annyira veszélyeztetettek. A felmérés szerint a rend- és honvédelmi valamint a kormányzati intézményeknél kiépültek a „védővonalak” a korrupció ellen.

A felmérésből az is kiderült, hogy sok szerv felkészült a korrupciós kockázatokra, vannak azonban olyan intézmények, ahol alacsony a veszélyeztetettség és keveset tesznek a korrupció ellen. Az általános iskolák és a középiskolák jellemzően nincsenek kitéve nagymértékű korrupciónak, de keveset is tesznek ellene, emiatt a korrupció elleni védekező-mechanizmusok elmarad az elvárható szinttől. A kulturális intézményeknek és az önkormányzatoknak is többet kellene tenniük a korrupció ellen. Pulai Gyula, felügyeleti vezető szerint az egészségügyben és a felsőoktatásban növekszik a korrupciós kockázat, de a kontrollrendszerek nem nőttek fel ehhez a feladathoz.

A területi igazgatási szerveknél, kormányzati szerveknél és az EU-pénzeket igénybevevő intézményeknél nőtt a korrupciós kockázat. A területi igazgatási szerveknél emelkedett az EU-támogatásokat és külső tanácsadókat igénybevevő, valamint az olyan közbeszerzési eljárásban résztvevők aránya, amelyeknél legalább egy eljárást megtámadtak a jogorvoslati fórumok valamelyikén. A kormányzati szerveknél növekedett az olyan beszerzési eljárásokban résztvevő szervezetek aránya, amelyek nem alkalmazták a közbeszerzési törtvényt, bár a beszerzési érték elérte a közbeszerzési értékhatárt.

Egyre több intézmény szabályozza az ajándékok, a meghívások, az utazások elfogadásának feltételeit. Tavaly 21 százalék, idén pedig már az intézmények 27 százaléka szabályozta ezt. Az összeférhetetlenségi kérdéseket már 2013-ban is a felmérésben résztvevők négyötöde szabályozta, idén pedig tovább javult az arány, 82,7 százalékra. A jövedelmet befolyásoló egyéni teljesítményértékelési rendszert működtető intézmények aránya azonban romlott: 51 százalékról 47-re, ami akár összefügghet a pénzhiánnyal is.

A kis önkormányzatoknál kisebbek a korrupciós veszélyek, viszont kiépületlen a védővonal, miközben a nagyoknál komolyabbak a kockázatok, kiépültebbek a védekező-mechanizmusok – mondta Pulai Gyula. Domokos László azt mondta, sokkal kockázatosabb korrupciós szempontból, ha egy kis önkormányzat kap 200 millió forintot, mert kevés a dolgozó, nincsenek szakérők és kiépült mechanizmusok, miközben a fővárosban milliárdokkal gazdálkodnak, de kiépült osztályok végzik a pénzek felhasználását. Az önkormányzatok eredendő kockázata egyébként Pulai szerint csökkent, miközben az állami területeké nőtt, hiszen több feladatot oda csoportosítottak át. Közel 1600 intézmény töltötte az ÁSZ kérdőívét, a korrupció kapcsán leginkább az elmúlt időszakban a figyelem középpontjába kerülő Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonban a korábbiaknál erősebb ráhatásra – egy kormányrendelet miatt. Korábban azonban három évig nem vettek részt a felmérésben.

Többen rendelkeznek etikai kódexszel

Egyre többen alkalmaznak speciális korrupcióellenes eljárásokat. Az etikai kódexszel rendelkező intézmények aránya 11,5 százalékponttal, 42,7 százalékra emelkedett. Tavaly még csak a felmérésben résztvevők 7 százaléka végzett korrupciós kockázatelemzést, most viszont már 13,4 százalékos az arány. Közel 20 százalék vesz részt korrupcióellenes képzésben, ami 5 százalékpontos javulás egy év alatt. Viszont kevesebben alkalmaznak munkahelyi rotációt, pedig ez fontos lenne, hogy ne ugyanazokkal foglalkozzanak a kollégák.