Ausztria
Az osztrák Pénzügyminisztérium tavaly nyáron vezette be a „gazdasági munkáltató” fogalmát és igyekezett elősegíteni gyakorlati alkalmazását. A magyarhoz hasonlóan az új osztrák rendelet szerint is előfordulhat, hogy az a külföldi, fogadó társaság minősül munkáltatónak, amelynél a munkavállaló dolgozik.
E szabály mind az Ausztriából másik országba távozó, mind pedig a munkavégzés céljából oda érkező munkavállalókra alkalmazandó. Az új megközelítés szerint – a korábbi gyakorlattal ellentétben – a munkavállalóknak már külhoni munkavégzésük első napjától adókötelezettsége lehet a fogadó országban, akkor is, ha ott tartózkodásuk a 183 napot nem haladja meg.
Ennek megfelelően az osztrák szabályozás az ilyen kiküldetéseket nézve adómentességre nyújt lehetőséget, amennyiben a fogadó országban adókötelezettség merül fel. Érdekesség azonban, hogy osztrák-német viszonylatban a korábbi szabály marad érvényben: így tehát, ha a munkavállaló tartózkodása nem lépi át a 183 napot, akkor az illetőség országa megtarthatja az adóztatás jogát.
A kérdés összetettsége, valamint a munkáltatókra rótt plusz adminisztrációs kötelezettségek miatt elismerés és kritika egyaránt éri az új rendeletet. Sok kérdés még mindig megválaszolatlan.
Albánia
A kis dél-európai államban az alkalmazandó személyi jövedelemadó mértéke a korábbi 10 százalékról 15 százalékra emelkedett. A változás a munkaviszonyból származó jövedelmeket nem érinti, ezeket már korábban is progresszív módon adóztatták.
Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések – ideértve a munkáltatótól a munkavállaló javára befizetett összeget is – egy meghatározott mértékig adómentes jövedelemnek minősülnek. (Emlékeztetőül: e jövedelmeket 2010 előtt nálunk sem adóztatták.) Ugyancsak adómentessé vált a nyugdíjpénztári vagyonkezelésből származó haszon, beleértve a tőkejövedelmeket is. Ám e változással összhangban az adóalap az önkéntes pénztári befizetésekkel, a későbbiekben már nem csökkenthető.
Bulgária
Figyelemreméltóan ösztönzik, hogy az adózók mihamarabb benyújtsák bevallásukat. Ha az adózó, tárgyévi adóbevallását az adóévet követő év március 31-ig elektronikusan benyújtja és adóját április 30-ig megfizeti, akkor kötelezettségből 5 százalék kedvezmény illeti meg.
Fontos megjegyezni, hogy a felsővezetők körében manapság oly népszerű részvényjuttatási ösztönző programok jövedelmeire a bolgár jogszabályok nem alkalmaztak egyedi előírásokat.
Az adóhatóság nemrég közzétett tájékoztatója szerint a várakozási periódus lejártával a munkavállaló által megszerzett részvények szokásos piaci értékét munkaviszonyból származó jövedelemként kell bérszámfejtésbe bedolgozni. A szabályozás független attól, hogy a részvényjuttatáshoz kapcsolódó költségeket átterhelték-e a bolgár társaságra vagy munkáltatóra.
A nem változott, viszont a szolgálati idő növekszik: nők esetében 35, míg férfiaknál 38 év az irányadó.
További változás, hogy azokat a bolgár adórezidenseket, akik bankszámlán realizált kamatjövedelemmel rendelkeznek, 2015 januárjától 8 százalékos forrásadó terheli. Bulgáriában az „alacsony jövedelmű” munkavállalók végső terhei mérséklődnek: egészségbiztosítási befizetéseikkel 2015. január 1-től csökkenthetik adóalapjukat.
Csehország
Míg hazánkban a jövő évtől növekszik a kettő vagy több gyermek után igénybe vehető adókedvezmény összege, Csehországban már 2015-től emelték ezt a kedvezményt. Az ottani könnyítés a mindenkori minimálbér mértékéig a gyermekek óvodai költségei után is érvényesíthető.
A csehek szigorították az életbiztosítások kedvező adókezelésének szabályait, ugyanakkor a munkavállalók részére biztosítható kamatmentes kölcsön adómentes, ha a tőke összege nem haladja meg a 300 ezer koronát.
Az adóelkerülés visszaszorítása, valamint az unión belüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében, ha egy magánszemély adómentes jövedelme meghaladja az évi 5 millió koronát, tárgyévi bevallásában azt mindenképpen fel kell tüntetnie. Hasonló szabályozást – értékhatár nélkül – 2015 elejétől Magyarország is bevezetett.
Bár a szolidaritási mértékében nem történt változás, e kötelezettséget illetően csak abban az esetben kell a magánszemélynek bevallást adnia, ha éves jövedelme meghaladja a járulékfizetés felső határát. (Itt fontos megjegyezni, hogy az összes környező országban létezik járulékplafon, mely versenyelőnyt biztosít a munkáltatói terhek országonkénti összehasonlításakor.)
2015-től a nem cseh illetőségű vállalati felügyelő bizottságok elnökeinek és tagjainak díjazását 15 százalékos forrásadó terheli. Amennyiben az érintett személy nem egyezményes államban bír illetőséggel, a forrásadó 35 százalékos. Az adó alapja az általános szabályok szerint a szuperbruttósított bér összege.
Lengyelország
A céges autó magánhasználatára vonatkozóan havi fix jövedelmet határoztak meg és az autó teljesítményétől függően kétsávos rendszert alakítottak ki. A magánhasználat mértékétől, illetve a költségek fedezésétől függően azonban ez a fix összeg még korrigálásra kerülhet. Hasonlóképpen a magyar szabályozáshoz, a csoportos munkásszállítás a munkáltató által üzemeltetett, vagy szervezett buszjáraton adómentes.
Ezen túl pontosították a munkavállalói juttatásokat. A magyar szabályozáshoz hasonlóan, ha a munkavállaló saját hozzájárulásával valós anyagi haszonban részesül – tehát valami kézzel fogható tárgyat kap –, vagy nem terheli a tényleges költség, amelyet egyébként neki kellett volna fizetnie és amennyiben e költségek pontosan meghatározhatóak, úgy a juttatás adóköteles.
Akárcsak a környező államokban, Lengyelországban is 20 százalékkal növekedett a harmadik gyerek után igénybe vehető adókedvezmény mértéke. Ezenfelül – hasonlóan a magyar szabályokhoz –, ha a magánszemély magasabb kedvezményre jogosult, mint az adott évi adókötelezettsége, a fennmaradó részt az egyéni járulékok mértékéig tudja érvényesíteni.
A külföldi hatóság által kiállított illetőség igazolást a lengyel adóhivatal a kiállításától számított 12 hónapig tekinti érvényesnek, amennyiben az igazoláson nincs feltüntetve az érvényességi időszak.
A lengyel rezidens felügyelő bizottsági tagoknak nyújtott jövedelem után ez idáig csak egészségügyi hozzájárulást kellett fizetni. 2015. január 1-től azonban ezeket a jövedelmeket már társadalombiztosítási járulék, azaz és rokkantsági hozzájárulás is terheli, függetlenül attól, hogy ezzel párhuzamosan a magánszemély szerez-e máshonnan járulékköteles jövedelmet.
A jellemzően vezető beosztású munkavállalókra alkalmazott, alapú ösztönző rendszerekben kedvező változás történt. Bizonyos feltételek teljesülése esetén az e formában adott bónusz összege tőkejövedelmekre, a munkaviszonyból származó jövedelem helyett válhat adókötelessé. Ezáltal 19 százalékos adókötelezettséggel terhelik, a munkaviszonyos jövedelemre egyébként irányadó 32 százalékig terjedő progresszív adótábla helyett. Ezen túl a tőkejövedelmeket társadalombiztosítási és egészségügyi hozzájárulás sem terheli.
Szerbia
Déli szomszédunknál a bevándorlásra és munkavállalásra vonatkozó szabályokban történt változás. Bevezettek egy új, a kiküldött munkavállalókra vonatkozó adórezsimet, illetve meghatározták azokat a speciális eseteket, amikor nem szükséges a munkavállalási engedély egy rövidtávú kiküldött számára. A módosítások leginkább a Szerbiába érkező kiküldött munkavállalókat érintik, nekik immár kötelező a munkavállalási engedélyt beszerezni. Holott ez korábban nem volt előírás.
Szlovákia
Az uniós irányelvek adatszolgáltatási kötelezettségei kibővültek. Ezzel összhangban, a kötvények és kincstárjegyek után kapott hozamok tekintetében kötelező az adatszolgáltatás.
