Derűlátóan folytatja a lazítást az Európai Központi Bank

„Vessenek véget az EKB diktatúrájának” – kiabálta az a fiatal nő, aki tegnap délután az Európai Központi Bank (EKB) székházában tartott sajtóértekezlet elején felugrott az íróasztalra, amely mögött a jegybankelnök éppen csak elkezdte felolvasni bevezető nyilatkozatát. A papírokkal és konfettivel megszórt Mario Draghi elejtette a saját papírjait, ám amint a támadót a biztonsági őrök kivezették, folytatta a felolvasást. Az EKB, amely márciusban indította meg a havi 60 milliárd eurós eszközvásárlási programját, folytatja, amibe belefogott – hangsúlyozta Draghi –, függetlenül attól, hogy a gazdasági kilátások javulnak. Ez inkább megerősíti abban a szándékában, hogy legalább 2016 szeptemberéig vásárolja a piacon az államkötvényeket, eszközfedezetű és jelzálog-papírokat, de mindenképpen addig, amíg meg nem győződött róla, hogy az inflációs ráta középtávon megközelíti a két százalékot. Márciusban mínusz 0,1 százalékos inflációt mért az Eurostat, ez kedvezőbb a januári és a februári adatnál, de a célhoz inkább csak 2017-ben érhet el a mutató. Az inflációs várakozások viszont emelkednek, amit az EKB elnöke örömmel nyugtázott, mert így az üzleti élet szereplői számára csökken a reálkamat.

A kormányzótanács ülése előtt elemzőkben felmerült, hogy a jobb adatok láttán az EKB esetleg máris visszafogja a lazítást, de erről szó sincs. Az irányadó kamatokat változatlanul hagyó frankfurti ülés után Mario Draghi egyelőre csak derűlátóbban ecsetelte a valutaövezet gazdasági helyzetét: kifejezve reményét, hogy az olajárak csökkenése növeli a háztartások vásárlóerejét, miközben az exportnak jót tesz a gyengébb euró.

A kedvező fejlemények közé sorolta a jegybankelnök a bankok állapotának javulását, hogy egyre több jel utal a hitelezési tevékenység és a hitelkereslet bővülésére, de az ütem elég visszafogott. Egyes ágazatok még a mérlegalkalmazkodás fájdalmas folyamatát élik át, a kormányok se sietnek a strukturális reformok végrehajtásával, ideértve azokat a munkaerő-piaci változtatásokat, amelyek növelhetnék a potenciális növekedés ütemét.

Mario Draghi túlzónak minősítette azokat a felvetéseket, hogy az EKB méretes vásárlásai nyomán zuhanó hozamok miatt vajon nem keletkezik-e hiány megfelelő értékpapírokból. A Moody’s elemzése emlékeztet rá: az EKB olyan papírokat vesz, amelyek lejárata kettő és harminc év közé esik, hozama pedig nem alacsonyabb a mínusz 0,2 százalékos jegybanki betéti kamatnál. A német kötvények negyedének már kisebb a hozama, az eurózóna teljes kínálatában pedig negyven százalék lehet az arányuk. Draghi szerint viszont semmi sem támasztja alá az aggodalmakat, a program pedig még csak egy hónapos, így azon is korai töprengeni, hogy nem fúvódhat-e buborék az államkötvénypiacon.