Megint rekord közelébe ért az MNB devizatartaléka
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Ismét meghaladta a 37 milliárd eurót a jegybank devizatartaléka – az európai uniós források beáramlása és a fizetési mérleg többlete (a külkereskedelmi mérleg jó teljesítménye miatt is) folyamatosan emeli a Magyar Nemzeti Banknál tárolt biztonsági keret összegét. A tartalékszint 2011 szeptemberében érte el a rekordot (38,8 milliárd eurót), azóta az IMF-hitel visszafizetése és a devizahitelek forintosítása is mérsékelte már a szintet, ám az sosem ment 30 milliárd euró alá. A válság előtt azonban 20 milliárd alatt volt, ami nem bizonyult megfelelőnek: szakértők szerint ez is szerepet játszott abban, hogy a forint spekulációs támadásoknak volt kitéve 2008 végén.
A devizatartaléknak fedezetet kell nyújtani a pénzügyi sokkok kivédésére, a szükséges szintjét több tényező eredményeként határozzák meg: a befektetők megnyugtatásának szempontjából döntő fontosságú például, hogy a tartalék fedezetet nyújtson az ország külső adósságainak megfizetésére. Az elhíresült Guidotti–Greenspan-mutató szerint a tartalékoknak fedezniük kell az ország rövid lejáratú (egy éven belül lejáró) külső adósságát, ami garanciát jelent arra, hogy a nemzetközi pénzpiacok teljes egyéves lefagyása esetén is képes lesz az állam helytállni a tartozásokért.
Ebből a szempontból tavaly év végén sem álltunk rosszul: 22 milliárd euró környékén járunk, vagyis bőven van fedezet. Magyarország ez alapján jelenleg túltartalékol, aminek a költsége jelentősebb, ám a tartalékok szintje hamarosan jelentősen csökkenhet. Az MNB 8 milliárd euró értékben hirdetett meg a bankoknak újabb devizacsere programot, miközben az Államadósság Kezelő Központ célja, hogy a külföldi hiteleket, kötvényeket belföldön eladott állampapírokkal váltsa ki. Így egy-másfél éven belül a tartalékok szintje akár 10 milliárd euróval is kevesebb lehet, és már nem beszélhetünk majd túlzott tartalékolásról.


