Alacsony lett a márciusi költségvetési hiány

Nem költekezett a kormány márciusban sem, ugyanis az év harmadik hónapjában mindössze 141 milliárd forintos deficit alakult ki a központi költségvetésben, ami kedvezőbb, mint az utóbbi években ilyenkor tapasztalt 200 milliárd körüli hiány. Ezzel ugyan mínuszba fordult a februárig többletes halmozott egyenleg, de a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az elmúlt másfél évtized legjobb adatát láthattuk márciusra. Az első negyedév végén a központi alrendszer halmozott hiánya 126 milliárd forint volt; mint a tárca emlékeztet, egy éve a deficit 537 milliárdon alakult.

A jobb egyenlegben az idei év magasabb adóbevételei, valamint a központi költségvetés lényegesen alacsonyabb kiadásai játszottak szerepet. Utóbbi összefügg azzal, hogy tavaly az államnak kellett előre megfinanszíroznia az EU-s projekteket, mert a kormánynak vitái vannak Brüsszellel a források felhasználásáról. (Tavaly év végéig lehetett felhasználni az előző uniós ciklus pénzeit, idén viszont alacsony forráslehívásra lehet számítani.)

Az idei első negyedévet a központi költségvetés 158 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 30 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 2,5 milliárd forintos többlettel zárták. „A kedvező gazdasági környezetnek és a foglalkoztatottság emelkedésének köszönhetően mind a bérekhez, mind pedig a fogyasztáshoz kapcsolódó befizetések (társasági adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek) folyamatosan növekednek” – írta az NGM. A feketegazdaság ellen megtett lépések (például az EKÁER és az online pénztárgépek bevezetése) az adófizetési morál javításához érdemben járulnak hozzá. A kedvező folyamatokat segítette, hogy a kamatkiadások is csökkentek.

Az NGM közlése szerint az uniós módszertan szerinti hiánycél az idei évre továbbra is a GDP 2 százaléka, arra azonban nem térnek ki, hogy a pénzforgalmi hiánycélt 350 milliárd forinttal megemelték a napokban, így már 1060 milliárd forint feletti hiánnyal számolnak. Igaz, ez is az uniós pénzek megérkezésével függhet össze (amit az EU-s módszertan szerint nem kell figyelembe venni). A maastrichti hiány elemzők szerint akár 2 százalék alatt is alakulhat, ha a kedvező folyamatok fennmaradnak az év hátralévő részében.