Bekeményítenek az oroszok

Felveszi a kesztyűt Oroszország a dohai olajcsúcs kudarca után – derült ki a moszkvai országos olaj- és gázfórumon felszólalók szavaiból. Idén napi 100 ezer hordóval, átlag 10,81 millió hordóra nőhet az orosz olajtermelés az egyik energiaügyi miniszterhelyettes, Kirill Molocov szerint. Makszim Necsajev, az IHS Inc. oroszországi igazgatója ezt azzal egészítette ki, hogy ez még az alacsony olajárak mellett is menni fog, mivel az orosz olajtermelők költsége nem haladja meg a 4 dollár/hordót.

A dohai csúcson a kitermelés idén januári szinten való befagyasztásáról kellett volna megállapodni, ám miután ez nem történt meg, több ország is jelezte, hogy akár még bővíti is termelését. A cél minden esetben a piaci részesedés megőrzése (Irán esetében a szankciók előtti visszaszerzése), akár azon az áron is, hogy elszalad az olajbevételekre alapozott büdzsé hiánya.

Az orosz illetékesek optimisták. Az év második felére az olajár elérheti a 45 dollárt – mondta a TASZSZ szerint a fórumon az energiaügyi miniszter első helyettese, Alekszej Tekszler –, jövőre ez 50, 2018-ban pedig 65 dollárra emelkedhet. Tekszler arra számít, hogy az orosz kitermelés jövőre elérheti az 537 millió tonnát a tavalyi, rekordot jelentő 534 millió után. Ez évre a minisztérium korábban 536-540 millió tonna közti becslést adott, Tekszler szerint ebből 254-255 milliót exportálhatnak; ez napi 5,11 millió hordót jelent, ami több mint 4 százalékkal haladná meg a tavalyit, és 300 ezer hordót tenne hozzá az amúgy is olajban úszó világpiac kínálatához. Eközben Irán folyamatosan növelné mind a kitermelést, mind a kivitelt (utóbbit idén napi 2 millió hordóra akarja bővíteni), és Szaúd-Arábia is kilátásba helyezte, hogy nagyobb sebességre kapcsolja a pumpákat.

Az olajtermelők egyébként már azzal is jól jártak, hogy februárban beszélni kezdtek a befagyasztás lehetőségéről, hiszen ez tolta tartósan feljebb a januárban 27 dollárig süllyedő olajárat. A költségvetéseik ettől még nem jöttek rendbe, legfeljebb kevesebbet kellett pótlásra költeni a felhalmozott alapokból. Korábbi becslések szerint az 50 milliárd dollár körüli orosz tartalékalapnak a fele fogyhat el ez év végéig, ha 40 dollár körül marad az olajár (az idei büdzsét 50 dollárral tervezték, az adóbevételek 43 százaléka az olaj- és gázszektorból származik).

Szaúd-Arábiának is hozzá kellett nyúlnia nemzetközi tartalékaihoz: mára már 600 milliárd dollár alá került ezek szintje, csaknem 150 milliárd dollárral alacsonyabb a 2014 közepén elért csúcsnál. Most új eszközt is bevetnek a hiány finanszírozására: a királyság nemzetközi kölcsönből tesz szert 10 milliárd dollárra. Az összeget egyesült államokbeli, európai, japán és kínai bankok adják össze öt évre, 120 bázisponttal a Libor fölötti kamat mellett. Az ország legalább 1999 óta nem vett föl nemzetközi kölcsönt a Bloomberg adatai szerint, most viszont már külföldi kötvénykibocsátásra is készül – ezt Mohammad bin Abdulmalik Al-Sheikh miniszter egy márciusi interjúban jelezte –, ennek idejét azonban még nem tudni.

Újra termelnek Kuvaitban

Véget ért a kuvaiti olajmunkások háromnapos sztrájkja, amelynek szerepe volt abban, hogy a dohai kudarc nem vezetett az árak azonnali összeomlásához, hiszen épp azokban a napokban szűkítette a globális kínálatot. A munkabeszüntetést az váltotta ki, hogy az állami olajvállalat csökkentette a fizetéseket és az egyéb juttatásokat, hasonlóan más közel-keleti kitermelőkhöz. Vasárnap 13 ezer szakszervezeti dolgozó tette le a munkát, ekkor 1,1 millió hordóra süllyedt a napi termelés; márciusban az OPEC havi jelentése szerint napi 2,81 millió hordó olajat hozott a felszínre Kuvait.