Megugrott az államadósság

Három hónap alatt 750 milliárd forinttal nőtt az államadósság még úgy is, hogy a kormány rendkívül keveset költött – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az államháztartásnak alig 4 milliárd forint finanszírozási igénye volt az első negyedévben – ez a valaha mért legalacsonyabb –, ám a GDP-arányos államadósság mégis 76,9 százalékra emelkedett a tavaly év végi 75,3-ről. Ez azt is mutatja, hogy a kabinet 2015 végén sokkal keményebben harcolt az államadósság ellen, mint bármikor. Másként fogalmazva: újabb érveket kaptak a kezükbe azok, akik szerint csak trükkökkel sikerült csökkenteni az adósságrátát.

A tavalyi eredményben – egyetlen negyedév alatt majdnem 3 százalékponttal mérséklődött az adósság – közrejátszott, hogy a kormányzat leszorította szabad tartalékait. Ehhez hozzájárult, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) olyan papírokat bocsátott ki, amelyek december végén jártak le (így az év végi adósságállományt már nem növelték). A legfontosabb feladatot azonban a Matolcsy György vezette MNB vállalta: év közben több mint 300 milliárd forintnyi devizakötvényt vásárolt össze, amit visszaadott az ÁKK-nak, így a GDP közel egy százalékával tudta mérsékelni az adósságot.

Az idei év első három hónapjában azonban vissza kellett tölteni a tartalékokat, ezért a 2015. első negyedévi 76,8 százalékhoz képest hajszálnyit nőtt az adósság. Az MNB kiemeli, hogy a jelentős nettó állampapír-kibocsátás mellett nagymértékben nőtt az Európai Uniótól beérkezett, még ki nem fizetett transzferek állománya is. Messzebbről nézve azonban látszik némi csökkenés, hiszen 2013-ban és 2014-ben több negyedéven keresztül 80 százalék feletti rátát láthattunk. Elemzők nem számítanak arra alapesetben, hogy az adósságráta újra erre a szintre kerülne, de gyors süllyedés sem valószínű.

A kormány friss konvergenciaprogramja szerint 2016 végére 73,6 százalékra csökken az államadósság, a parlamenti ciklus végére 72,4-ig, 2020-ra pedig már csak 64,6 százalékos lesz. Ez azonban kissé optimista feltételezés, hiszen nemcsak idén maradhat el a GDP-növekedés üteme a kabinet 2,5 százalékos tervétől, hanem a következő években sem biztos, hogy 3 százalékra gyorsul. Ha pedig a gazdaság nem bővül eléggé, akkor a GDP-hez mért államadósság sem csökken dinamikusan. Így látja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is, amelynek szakértői szerint az évtized végére 70 százalék közelében stabilizálódik a szint (ráadásul ők még nem is számoltak azzal, hogy a kormány lazít a költségvetési fegyelmen).

Az IMF két forgatókönyvet vázolt fel. Az egyik szerint tovább javul a költségvetés elsődleges egyenlege (erre most kisebb az esély), amivel 70 százalék alá süllyedhet az adósság. Ha viszont a gazdasági növekedés átlagosan egy százalék alá lassulna, miközben az elsődleges egyenleg negatívba fordulna, akkor az évtized végére 80 százalék fölé nő az adósság. A legrosszabb az lenne, ha recesszióba csúszna a gazdaság, egy két éven keresztüli szerény visszaeséssel ugyanis 80 százalék felett lenne az adósság. A jó hír az, hogy egy árfolyam-leértékelési periódus vagy a költségvetési egyenleg romlása sem tudná emelkedő pályára küldeni az adósságot – kivéve, ha több sokk egyszerre üt be.

a célja az MNB meggyengítése és a forint támadása – hangsúlyozta.

Az ellenzék azonban úgy véli: nem az MNB-t, hanem Matolcsyt támadják, mert ő és rokonai lopták el a közpénzt.

a célja az MNB meggyengítése és a forint támadása – hangsúlyozta.

Az ellenzék azonban úgy véli: nem az MNB-t, hanem Matolcsyt támadják, mert ő és rokonai lopták el a közpénzt.-->