Pénzkérdés a menekültkérdés

Átmenetileg felmentést kaphat egy EU-tagállam az alól, hogy részt vegyen a menekültek áthelyezésében, de ez esetben 250 ezer euró (77 millió forint) szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie minden egyes olyan menedékkérő után, akit egyébként neki kellett volna elhelyeznie – áll a közös európai menekültügyi rendszer reformjára vonatkozó európai bizottsági javaslatcsomagban. Az Európai Bizottság a dublini rendszert kívánja feljavítani, mert mára bebizonyosodott, hogy az egy nagyobb menekülthullám idején tarthatatlan, emellett aránytalanul nagy terhet ró a frontvonalban levő országokra.

Az alapelv nem változna, tehát a menekülteknek ott kell menedékjogot kérniük, ahol az unió területére érkeznek. A szolidaritáson alapuló új rendszer azonban egy méltányossági mechanizmusnak nevezett korrekciós elosztást vezetne be, hogy egyetlen tagállamra se nehezedjen aránytalan nyomás. Minden uniós ország kapna egy referenciaszámot (lakosságszáma és GDP-je alapján), és ha ennek másfélszeresénél többen kérnének nála menedékjogot, akkor a további kérelmezőket áthelyezik más uniós országokba – ebből maradhatnak ki azok, amelyek inkább fizetnek. A pénzt azok a tagállamok kapják, amelyek helyettük fogadják a menedékkérőket. Azt egyelőre nem tudni, miként alakulnak a referenciaszámok; tavaly szeptemberben ugyan az uniós belügyminiszterek elfogadtak egy kvótatáblázatot – aszerint Magyarországnak 1294 menekültet kellett volna átvennie –, de annak összeállításánál nemcsak a lakosságot és a GDP-t vették figyelembe, hanem az addigi menedékkérelmeket és a munkanélküliségi rátát is.

A kelet- és közép-európai EU-országok jó része már korábban elutasította a menekültek bármilyen kötelező elosztását. Tegnap a visegrádi négyek külügyi vezetői más ügyben találkoztak Prágában, ahol a cseh és a lengyel külügyminiszter, valamint szlovák külügyi államtitkár is elutasította a brüsszeli javaslatot, a magyar külgazdasági és külügyminiszter Szijjártó Péter pedig zsarolásnak nevezte a fizetős megoldást. A javaslat elfogadásához elég lesz többséget szerezni a tanácsban, miután az Egyesült Királyság, Írország és Dánia önkéntes alapon vehet részt a rendszerben.

Vízum nélkül jöhetnek a törökök

A török állampolgárok június végétől kapjanak vízummentességet a schengeni övezet országaiban a márciusi megállapodásban vállaltak szerint – javasolta ugyancsak tegnap az Európai Bizottság. Törökországnak ehhez teljesítenie kell mind a 72 feltételt, most 67-nél tartanak. A bizottság támogatta annak az öt országnak a kérelmét is, amelyek további hat hónapig fenn akarják tartani az ellenőrzést a schengeni övezeten belüli határokon: Ausztria az osztrák–magyar és az osztrák–szlovén határon; Németország a német–osztrák határon; Dánia a Németország felé tartó kompok kikötőjében és a dán–német határon; Svédország a déli és nyugati kikötőkben, valamint az Öresund hídon; Norvégia a Dánia, Németország, illetve Svédország felé tartó kompok kikötőiben.