Változatlan alapkamatra számítanak a szakértők
Holnap ismét kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az előző kamatdöntéskor az MNB a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a monetáris kondíciókon. A 3 hónapos jegybanki betét aukcióján a meghirdetett 125 helyett csupán 75 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott el, de az elmúlt egy hónapban ugyanígy, 50 milliárd forinttal csökkentette az FX-swapok állományát, így a bankrendszer forint-többletlikviditása nem változott. Ezenfelül a jegybank a közleményében elkezdte „lebeszélni” a várt inflációs hatásokat, mivel a korábbiakkal ellentétben a bővülő lakossági fogyasztás nemcsak az inflációban csapódik le, hanem a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenésében is.
Januárban az infláció a várakozásokkal összhangban 2,3 százalékkal emelkedett, ami meghaladta az MNB decemberi inflációs jelentésében közzétett 1,8 százalékos értéket. Habár a következő hónapokban az infláció megközelítheti a 3 százalékot, az MNB eddigi kommunikációja alapján nem számíthatunk a monetáris kondíciók érdemi változtatására. A mostani kamatdöntő ülésen ismét az infláció alakulásával kapcsolatos kommunikációt érdemes figyelni – tanácsolja Módos Dániel elemző.
Az olajár-emelkedésből fakadó bázishatások, valamint a szolgáltatások árának emelkedése miatt az euróövezeti infláció várhatóan eléri az EKB inflációs célját. Ugyanakkor a maginfláció továbbra is 1 százalék körüli, így a mostani inflációs dinamika fényében előretekintve az EKB várhatóan nem változtat a monetáris politikai kondíciókon. Ugyanakkor az EKB kormányzótanácsában egyre nagyobb a feszültség, mivel a németek mind határozottabban érvelnek a monetáris kondíciók szigorítása mellett. Jelenleg azonban az EKB a rekordalacsony alapkamattal és a kötvényvásárlási programmal elsősorban a továbbra is költségvetési és növekedési problémákkal küszködő periferikus országok érdekeit tartja szem előtt.
2016-ban jelentősen, közel 10 százalékkal eshettek vissza a hazai beruházások éves összevetésben, a negyedik negyedévben várhatóan ismét negatív év/év index lesz. 2017-ben azonban hasonló mértékű bővülésre lehet számítani. Ennek fő okai: ismét nagy volumenben érkeznek majd EU-s források, a kormányzat tavaly decemberben közel 100 milliárd forintot költött el, ennek gyümölcse 2017-ben jelentkezik majd, és ami talán fontosabb, hogy a magánberuházások esetében is kedvező folyamatokat látnak az OTP szakértői. A lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma megugrott tavaly év elején, a negyedik negyedévben pedig a 2008 előtti szintre emelkedett. Az ipari és irodaingatlanok esetében évtizedes mélyponton van a szabad kapacitás, ami újabb fejlesztések irányába hat. Vállalati felmérések alapján rég nem látott magasságba szökött a beruházást tervező cégek aránya. A fentiekkel összefüggésben élénkül a hitelfelvétel, valamint a Samsung és a Mercedes-Benz már korábban bejelentett egy-egy nagyberuházást 2017-re – mondja Dunai Gábor elemző.
