Hatan hadakoznak Donald Trump ellen

Donald Trump későn érkezett és korán távozott a világ hét legfejlettebb ipari demokráciájának hétvégi kanadai csúcstalálkozójáról, amelyen folytatta a támadásait országa hagyományos szövetségesei ellen, azzal vádolva őket, hogy tisztességtelenül kereskednek, s kihasználják az Egyesült Államokat. Elutazása után pedig szokás szerint a Twitteren közölte, hogy visszavonja a zárónyilatkozat támogatását, mert a vendéglátó Justin Trudeau kanadai kormányfő „hamis állításokat” közölt a csúcsot lezáró sajtótájékoztatóján, „nagyon tisztességtelen és gyenge” volt. Trump a bejegyzésben közölte azt is, hogy fontolgatja védővámok bevezetését „az amerikai piacot elárasztó” külföldi autókra.

A kanadai kormányfő a sajtótájékoztatón megismételte, hogy „sértőnek találja” az acél- és alumíniumimportra kivetett amerikai vámtarifákat, s Brüsszelhez hasonlóan Ottawa is megtorló intézkedéseket hoz július 1-jétől Washingtonnal szemben.

„A kanadaiak udvarias és méltányos emberek, de nem hagyják magukat megfélemlíteni” – jelentette ki. Egyértelműen elutasította azt az amerikai javaslatot is, hogy megszüntetési záradékot csatoljanak az újratárgyalás alatt lévő Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményhez (NAFTA).

Nem fogunk, nem tudunk aláírni olyan szabadkereskedelmi megállapodást, amely ötévenként automatikusan megszűnik, mert az nem kereskedelmi megállapodás

– fogalmazott Trudeau.

Amerikai elemzők szerint Trump sértő és személyeskedő támadásával közelebb sodorta az Egyesült Államokat a szövetségesei elleni kereskedelmi háborúhoz, ráadásul nehéz helyzetbe hozta Trudeau-t és a NAFTA-tárgyalásokat. Trump azonban a jelek szerint kezd túllépni a határon, az Európai Unióval, Kanadával és Mexikóval szembeni keménykedését már nem csupán a demokraták, hanem a republikánusok is aggodalommal figyelik. Utóbbiak attól tartanak, hogy a no­vemberi képviselőházi választáson sorsdöntő lehet a Kanadával zajló vita az agrártermelő szövetségi államokban, amelyek nagyrészt az északi szomszéddal folytatott kereskedelemtől függenek.

A csúcsot a kereskedelmi viták uralták, melyekkel kapcsolatban Trump szokás szerint egymásnak ellentmondó megállapításokat tett.

Mielőtt elutazott Szingapúrba, ahol holnap találkozik Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel, olyan szabadkereskedelmi övezet kialakítását javasolta a G7-ek – az USA, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán – között, ahol nincsenek vámok, állami támogatások és kereskedelmi korlátok. Egyúttal figyelmeztette a partnereket, hogy ne viszonozzák az amerikai büntetővámokat, mert azzal „hibát követnének el”.

A személyeskedésig fajuló diplomáciai vita után az EU-tagállamok jelezték: ragaszkodnak a zárónyilatkozathoz, amelyben többek közt konkrét lépéseket ígértek a szuverenitásukat és biztonságukat aláásni próbáló külföldi entitások ellen. Hangsúlyozták, hogy készek fokozni az Oroszország ellen hozott gazdasági büntetőintézkedéseket, de folytatják az együttműködést Moszkvával a globális és regionális konfliktusok rendezésének érdekében. Megállapodtak az iráni atomprogram folyamatos felügyeletéről is, hogy szavatolják annak békés jellegét.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható