Kármán András ott folytatja, ahol Nagy Márton abbahagyta: elmagyarázták az elemzők, miért vette fel igazából a 3 milliárd eurós gigahitel a Tisza-kormány
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTovábbra sem lankad a befektetők érdeklődése a magyar eszközök iránt: Magyarország egy hete jelentős túljegyzés mellett vont be 3 milliárd eurónyi forrást a nemzetközi devizakötvény-piacon. Ez volt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) első aukciója az áprilisi kormányváltás és Tardos Gergely június 22-i kinevezése óta. Azonban nem változtat azon a tényen, hogy a befektetők közel 10 milliárd euró értékben tettek ajánlatot, vagyis több mint háromszoros volt a kereslet.
Kármán András ott folytatja, ahol Nagy Márton abbahagyta
Az ÁKK kiemelte, hogy a befolyó 3 milliárd eurót általános finanszírozási célokra használják fel. Idén ez volt Magyarország idei második devizakötvény-kibocsátása. Az első tranzakcióra januárban került sor, akkor szintén 3 milliárd eurónyi forrást vont be az állam a nemzetközi piacokról.
Az EU források lehívása miatt volt ésszerű a kibocsátás. Ugyanis ahhoz, hogy az RRF források nagyon szűk határidejét teljesíteni lehessen, bizonyos alapokat, illetve az MFB-t, fel kell tőkésíteni
– mondta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője. A Tisza-kormány egyik legfontosabb választási ígérete az uniós források felszabadítása volt. Az idei év szempontjából elsősorban a helyreállítási alap (RRF) forrásainak lehívása bír jelentőséggel. Ennek már nincs uniós akadálya: az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (ECOFIN) múlt pénteken jóváhagyta Magyarország helyreállítási tervét, így megnyílt az út a mintegy 10 milliárd eurós helyreállítási és ellenállóképességi forrás lehívása előtt.
Árokszállási hozzátette, ez egyfajta kiskapu, hogy még időben le lehessen hívni azokat a pénzeket, amikre az EU már évekkel ezelőtt létrehozta a keretrendszert, szóval igencsak szorít az idő. De ehhez átmenetileg többletforrások kellenek, aminek a fedezésére történhetett ez a kibocsátás is.
Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a kibocsátási tervhez képest deviza oldalon volt a legalacsonyabb a teljesülés az ÁKK decemberi terveihez képest, bár már itt is elérte a 47 százalékot a félév végéig a teljesítés, azaz időarányosan megközelítette a terv felét.
Tehát nem arról van szó, hogy ez valami új ötlet lett volna a friss ÁKK vezér részéről, hanem beleillik a decemberi finanszírozási tervbe, amit még az előző vezetés tett le az asztalra.
Nem változtatott a finanszírozási terven az ÁKK
Az adósságkezelő tavaly decemberben 10-én mutatta be a tervet, amelyben 9,6 milliárd eurónyi bruttó devizakibocsátás (akkori árfolyamon 3738 milliárd forint) szerepelt, ebből idáig 6 milliárd eurót teljesített. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője is úgy véli, hogy a mostani kibocsátás nem borítja fel az idei finanszírozási tervet, mivel június 30-ig mindössze a teljes éves devizafinanszírozási terv csupán 46 százalékát merítette ki az ÁKK.
Az éves nettó finanszírozási igény 85 százaléka teljesült az első félévben, összesen 5 445 milliárd forint volt a nettó kibocsátási terv egész évre, ebből 4 615 milliárd forintnyi kibocsátás már megvalósult.
Érdemes visszaemlékezni, hogy pont egy évvel ezelőtt, tavaly júniusban hozzányúlt a finanszírozási tervhez az adósságkezelő, amelyben megduplázta a devizakötvénykibocsátás mennyiségét, amit a korábbi 838 milliárdról felemelt 1868 milliárdra. Ezt egyrészről az uniós források elapadásával és a magas költségvetési hiánnyal indokol, utóbbit 3,7 százalékról 4,1 száalékra emelte.
Harmadrészt az ÁKK akkori döntésében szerepet játszott a forint látványos erősödése is, részben ez is magyarázta, hogy miért emelte meg időközben a devizaadósság részarányát 30 százalékra.
Varga Zoltán felhívta rá a figyelmet, hogy a legutóbbi kibocsátással 29-30 százalék közé emelkedhetett az államadósság devizaaránya. Szerinte a 27-33 százalékos kritériumot várhatóan nem fogja meghaladni az év végéig, további devizakötvény kibocsátás, illetve a SAFE-hitel teljes lehívása esetén sem.
Arra a kérdésre, hogy az ÁKK esetleg megemeli később a 30 százlékos benchmarkot, azt mondta, nem tartja valószínűnek és nincs is szükség rá, mivel
- a forintkötvény hozamok is jelentősen csökkentek az elmúlt időszakban az országkockázati megítélés javulása miatt,
- illetve jelentős devizabeáramlás várható az idei évben az uniós források miatt.
A SAFE-hitel lehívása is devizaforrás bevonás lesz, de ezzel együtt sem várható a 33 százalékos limit megsértése.
Nem a hiány finanszírozására kellett a hitel
Árokszállási Zoltán szerint bár elég magas lehet idén a költségvetés hiánya (nemrég megemelt prognózisunk szerint a GDP 7 százaléka körül lehet), a hiány egy jelentősebb része már az előző hónapokban felhalmozódott, azaz pénzforgalmi szempontból már „ki lett fizetve”, nem kell finanszírozást találni már hozzá. Eközben időarányosan a forint és a lakossági kibocsátás jelentősen túlteljesült, mivel a befektetők láthatóan eléggé bíznak az új magyar gazdasági vezetésben.
Ez a nagy eufória idővel persze mérséklődhet, de az ÁKK jelenleg elég nagy tartalékokon ül, ami ráadásul már a devizakibocsátás előtt is így volt. Ezért finanszírozási szempontból egyáltalán nem látom problémásnak 2026 második félévét
– mondta az MBH Bank elemzője.
Nagyon elválhat idén a pénzforgalmi és eredményszemléletű hiány
Nehéz lesz idén azonban eligazodni a hiányszámokon. Bár a módosított pénzforgalmi hiányél 5445 milliárdot takar idén, a kormányváltás óta rendre magasabb számokat dob be Magyar Péter. A miniszterelnök Péter szerint ugyanis köszönőviszonyban sincsenek a költségvetési hiányszámok azzal, amit az Orbán-kormány korábban hivatalosan kommunikált.
"A három számnak semmi köze sincs egymáshoz. A magyar embereknek 3,7 százalékos, majd 5 százalékos költségvetési hiányról hazudtak. A saját apparátusuk már 6,8 százalékos hiánnyal számol" – mondta, majd arról beszélt, hogy idén 7000 milliárdot is elérheti összegszerűen a költségvetési hiány.
Ez azonban csak részben állja meg a helyét. A 7000 milliárd forintos nagyságrend ugyanis az uniós módszertan szerinti, eredményszemléletű ESA-hiányból vezethető le, miközben a pénzforgalmi hiány és az ESA-hiány két különböző mutató. Az eltérő elszámolási szabályok miatt a kettő között akár több száz milliárd forintos különbség is lehet. Nem véletlen, hogy a kormány is egy ideje már következetesen az ESA-hiányt emeli ki kommunikációjában, hiszen ez tükrözi az Európai Unió által is figyelembe vett költségvetési egyenleget. Ez magyarázza, hogy miért nem kell közben módosítania az ÁKK-nak a finanszírozási tervén.
