Sztrájkhelyzet a földön és a levegőben

Nehéz napokat él át a magyarországi légi közlekedés, miután több fronton is kiéleződött a helyzet a munkavállalói oldalon az elmúlt napokban. Először a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér csomagkezelésének mintegy felét lebonyolító Malév Ground Handling Zrt. (MGH) dolgozói hirdettek sztrájkot hétfő hajnalra, amelyet végül lefújtak. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a régóta fennálló feszültség megoldódott volna, úgy tudjuk, a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ) elnöke, Csorba Attila tegnap hosszan egyeztetett a cég vezetésével. A LESZ az MGH mintegy 120 munkavállalóját képviseli, ez az állomány a budapesti reptér földi kiszolgáló személyzetének körülbelül a 40 százalékát adja. A vállalat mellett a Celebi és a Menzies biztosít még ilyen jellegű tevékenységet.

A szakszervezet egyebek mellett 15 százalékos béremelést és kedvezőbb munkaidő-beosztást szeretne kiharcolni. Az MGE ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy még a sztrájkfenyegetés előtt intézkedett egy két részletben történő – március 1-jétől bruttó 10 ezer forintos alapbéremelés, május 1-jétől pedig bruttó 20 ezer forintos teljesítménybér-emelés –, összességében több mint 10 százalékos béremelésről, amelyben a dolgozók 95 százaléka részesül. Úgy tűnik, ez az ajánlat egyelőre kevés az alkuhoz.

Felfokozott a helyzet a teljes egészében állami tulajdonban lévő HungaroControl Zrt.-nél (HC) is, amely a magyarországi légtérben zajló forgalom irányítását látja el. Itt a Control Magyar Légiforgalmi Irányítók Szakszervezete jelentett be mára kétórás figyelmeztető sztrájkot 11 és 13 óra között. Lapzártáig nem dőlt el, hogy a munkabeszüntetés valóban bekövetkezik-e, információink szerint a HC és a szakszervezet tegnap intenzív tárgyalásokat folytatott. Az ügyben kerestük a szakszervezet vezetőjét, Lakatos Jánost, de nem sikerült elérnünk, így pontosan azt sem tudni, milyen eredményeket tűzött ki maga elé az érdekképviselet. Reagált viszont Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sajtóosztálya, mint közölték, egyelőre céges belügyként kezelik a történteket, és a tárgyalások nem minisztériumi szinten zajlanak.

Ahogy a végül elmaradt LESZ-sztrájk (ez a Wizz Air, az Air France, a KLM és a Tarom reggeli járatait érinthette volna), úgy a HC leállása is súlyosan érintheti a magyarországi légi közlekedést. Az Eurocontrol tájékoztatása szerint a kapacitás csökkenése miatt a kezelhető gépek száma is visszaesik: Budapesten a leszálló gépekből 15-öt, a Magyarország felett áthaladókból pedig 46-ot tudnak majd irányítani óránként. Az ugyancsak a HC által kezelt koszovói magas légtér sem lesz elérhető az átrepülő forgalom számára. A szerdai menetrend szerint 11 és 13 óra között összesen 49 járat érkezik és indul Ferihegyről, a napi átlagos átrepülő forgalom pedig 2500 járat körül alakulhat Magyarország felett. Hardy Mihály, a Budapest Airport Zrt. szóvivője a Világgazdaságnak azt mondta, semmilyen ráhatásuk nincs a fejleményekre.

A HC tájékoztatása szerint a távolkörzeti és bevezető légiforgalmi irányító szolgálat munkatársai, valamint a toronyban szolgálatot teljesítő irányítók léphetnek sztrájkba. Ők száz alatti létszámot képviselhetnek, a január végi adatok szerint a HC 748 embert foglalkoztat. A mostani munkabeszüntetés azért is meglepő, mert a HC február végén még azt közölte lapunkkal, hogy valamennyi szakterület érdekképviseleti szervével hároméves bérmegállapodásokat kötött a 2017–2019-es időszakra, az abban foglaltakat pedig maradéktalanul végrehajtotta.