Meglepően nagyot nőtt a gazdaság

Az idei első negyedévben 5,3 százalékkal nőtt a magyar GDP – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A Világgazdaság konszenzusa csupán 4,9 százalék volt, de több elemző jelezte, hogy az első három hónap adata érdemben 5 százalék felett alakulhat. Szezonálisan és naptárhatással igazítottan 5,2 százalék volt a bővülés, amely negyedéves alapon 1,5 százalékos. A KSH kommentárja szerint a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben.

A kedvező adat a foglalkoztatás bővülésének, a béremeléseknek, a beruházások felfutásának és a jó exportteljesítménynek köszönhető – értékelt Varga Mihály pénzügyminiszter. A tavalyi 5 százalékos GDP-bővülés után az idei első negyedéves adat egyértelmű jelzése annak, hogy a lendületes növekedés az év egészében fennmaradhat. A kétezres évekkel ellentétben a gazdaság teljesítménye stabil, sem külső eladósodástól, sem magas költségvetési hiánytól nem kell tartani. A foglalkoztatottak száma csaknem 4,5 millió, miközben a 3,6 százalékos munkanélküliség a legalacsonyabb a rendszerváltás óta. A hazai gazdasági növekedés 3,5-szerese az uniós átlagnak, Magyarországon mérték a legmagasabb bővülést az első negyedévben – tette hozzá.

Az elemzők szerint elsősorban az eddig beérkezett, meglepően jó makrogazdasági adatok állnak a háttérben. Az építőipar ugyan kis súlyt képvisel a GDP-ben, a csaknem 50 százalékos bővülés mégis erősen hozzájárulhatott a kedvező mutatóhoz. Az ipar az év első három hónapjában rendre a várt szint felett teljesített, mintegy 6,2 százalékkal haladta meg a 2018 azonos időszakit. A kiskereskedelem forgalma 6,1 százalékkal nőtt, a gépjármű- és az alkatrészszektor – amelyeket nem számítanak bele a kiskereskedelmi forgalomba – 14,2 százalékkal bővült. Az év első két hónapjában a kivitel 9,3, míg a behozatal 11,6 százalékkal volt magasabb a tavalyi azonos időszakinál, a márciusi folyó fizetési mérleg többletes volt, az áruegyenleg is szufficitet mutatott.

Elemzői vélemények

Maróti Ádám György, MKB Bank

A hazai üzleti ciklus már kifejezetten érett szakaszban van, így a magas kapacitáskihasználtság és a munkaerőhiány egyre inkább gátat szab a növekedésnek. A tavalyi kimagasló, 4,9 százalékos emelkedéshez képest idén mérsékeltebb bővülést várunk. Korábban 3,8 százalék volt a prognózisunk, azonban a kedvező első negyedévnek köszönhetően 4 százalék felett alakulhat a dinamika.

Virovácz Péter, ING Bank

Pár hónappal ezelőtt a hír szenzáció lett volna, ám látva a január–márciusi szektorális adatokat, a gyorsulás várható volt, sőt, a mi 6 százalékos várakozásunktól elmaradtak a KSH számai. Mindezek ellenére úgy véljük, hogy a kapacitáskorlátok, a visszafogott külső kereslet és a magas bázis miatt a GDP-növekedés veszíthet a lendületéből. Az idén 4,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálunk.

Suppan Gergely, Takarékbank

Az idén a GDP-növekedés elérheti a 4,7 százalékot, jövőre pedig 3,7 százalékra lassulhat a dinamika. A magas bázis miatt a következő negyedévekben fokozatos mérséklődésre számítunk. A hazai növekedés nemcsak a régióban, hanem az egész EU-ban kiemelkedő volt, így a felzárkózás érdemben gyorsult, a növekedés 4 százalékponttal haladja meg az euróövezet és 3,7 százalékponttal az unió bővülési ütemét.

Németh Dávid, K&H Bank

Az év hátralévő részében lassulhat a gazdaság, összességében 4-4,5 százalékos lehet a növekedés. Az építőipar kisebb mértékben, mintegy 0,6 százalékponttal kevesebbel járulhat hozzá a GDP-növekedéshez, de az első három hónapban látott extrém teljesítmény várakozásunk szerint alábbhagy. Az ipar szempontjából a fő kérdés az, hogy 2019 második felében magára talál-e a globális gazdaság.

Nyeste Orsolya, Erste Bank

A 3,8 százalékos GDP-növekedési előrejelzésünket az első negyedéves teljesítmény részletes bontásának ismerete után felfelé korrigálhatjuk, várhatóan kicsivel 4 százalék fölé. Továbbra is a munkaerőpiac feszessége, a magas bérkiáramlás és a fogyasztói bizalom által hajtott lakossági fogyasztás lehet a gazdaság hajtóereje. A legnagyobb bizonytalanság az exportot övezi a negatív külső kilátások miatt.