Az idén tetőzhet a lakásépítési hullám, és két-három év múlva csökkenő építési volumen mellett megállhat az árak emelkedése a most frissített építési piaci prognózis szerint. A független piaci kutatás 2019 végéig 21,5 ezer, jövőre viszont már csak 16 ezer, 2021–2022 között pedig évente 12-13 ezer lakás átadásával számol. Varga Dénes közgazdász, a kutatás vezetője szerint a túl gyors, túl erőteljes élénkítés felelős az árak elszabadulásáért és a kialakult kapacitáshiányért, ráadásul az is látható, hogy a kedvezményes, 5 százalékos áfa bevezetésével 300 milliárd forint bevételről mondott le úgy az állam, hogy ez a pénz nem a vevőkhöz, hanem a lakásprojektek gazdáihoz került. Az áfakedvezmény kivezetése ezért is történt meg.
Az építőipari termelés az idén a prognózis korábbi becslésében szereplőnél erőteljesebb, 20 százalékot meghaladó mértékben növekszik, amit azonban 2020-ban majd mintegy 16 százalékos visszaesés követ a kutatás készítői szerint, akik 2021–2022-ben 5, majd csupán 3 százalékos bővülést várnak az ágazattól. A a lakásépítési piac előre látható visszaesésével összefüggésben várható. Az építési vállalkozók, építész tervezők és önkormányzati szakemberek megkérdezésén alapuló előrejelzés szerint a megrendelői csoportokra és az egyes részpiacokra vonatkozó várakozások még nem tükröznek visszaesést, de már a megrendelések stagnálását vetítik előre. Az új lakások építésével kapcsolatos várakozások a legpozitívabbak, és megmaradt az optimizmus a sportlétesítményekkel kapcsolatban is. A legrosszabbul teljesítő részpiac továbbra is az oktatás és az egészségügy.
A prognózis készítői szerint a progresszív adóztatáshoz visszatérve költségvetési ráfordítások nélkül növelhetné az állam az alacsonyabb jövedelmű családok fizetőképességét, ezáltal segítené a lakáspiacon való megjelenésüket. Az egyre több állami pénzt felhasználó eszközök most csak a következő évek keresletét terelik a piacra, a hosszú távon is stabil lakásépítés elvárt, évi 40 ezer új lakást jelentő szintjéhez viszont csak az alacsonyabb jövedelmű rétegek felzárkóztatásával lehet eljutni.
Centralizált és egységes szakképzés kell
Észszerű összevonások révén tartaná ideálisnak a 76 intézményből álló, mára túlméretezetté vált, pazarló és alacsony hatásfokú szakképzési hálózat átalakítását az Építési Vállalkozók
Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). Az új gyakorlati centrumok létesítését központilag meghatározott, egységes képzési tematika és normák alapján, az ágazat képzési igényeinek figyelembevételével tartja elképzelhetőnek a szervezet, az egyes régiók felmérése után. Ebben az ÉVOSZ a tagvállalatai és a szakképzési centrumok bevonásával működne közre – közölte lapunkkal a szakmai szövetség, amely az építési vállalkozókkal folytatott konzultáció alapján a gyakorlati képzőközpont létesítését a helyi szakképzési centrumok és a nagyobb építési vállalkozások összefogásával látja célszerűnek. Kiemelten fontos a szakoktatók bérét az ágazati bérszínvonalhoz igazítani, és kötelező szakmai továbbképzésüket biztosítani a továbblépés érdekében.
