Jóváhagyta a GVH a Kika felvásárlását

Az ügylet súlyához képest belátható időn belül bólintott rá a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Kika magyarországi érdekeltségeinek az osztrák XXXLutz általi felvásárlásához, hiszen az összefonódást június 20-án jelentették be a hivatalnak, a határozat pedig augusztus 22-én született meg. A versenytanács megállapította, hogy az XLCEE-Holding GmbH-nak az IMV Kika Alpha Kft., az IMV Kika Beta Kft., az IMV Kika Ingatlankezelő Kft. és a Kika Lakberendezési Kft. feletti közvetlen egyedüli irányításszerzésével megvalósuló összefonódása nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacokon.

A határozat ellen a kézhezvételtől számított harminc napon belül közigazgatási per indítható, de ez jelen esetben csak formaság, aligha él a lehetőséggel bármelyik fél is a következő hetekben. Azért lehetett hosszabb eljárásra számítani, mert a hivatal korábbi összefoglalója szerint mind az irányításszerző, mind pedig a céltársaságok aktív szereplőnek minősülnek a bútorok, világítási eszközök és más háztartásviteli termékek magyarországi kiskereskedelmi piacán, ráadásul az új tulajdonos a magyarországi Mömax és a Möbelix láncot is birtokolja.

A GVH részletes indoklásában az is szerepel, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hazai kiskereskedelmi bútorforgalom a múlt évben 192 milliárd forint volt, amelyből az XXXLutz csoport 0–10 százalék közötti, a Kika csoport 10–20 százalék közötti mértékben részesedett, együttes részesedésük azonban nem érte el a 20 százalékot. A többi, a lakberendezési cikkek teljes választékát forgalmazó vállalkozás közül az IKEA 10–20, a Jysk 10–20, a Praktiker pedig 0–10 százalék közötti mértékben részesedett a magyarországi bútor-kiskereskedelmi forgalomból.

A versenyt a cégadatok oldaláról közelítve a Kika Lakberendezési Kft. a legutóbbi, 2017. október 1. és 2018. szeptember 30. közti üzleti évben 27,16 milliárd forintos árbevételt és 911 milliós adózott eredményt ért el az egy évvel korábbi 25,89 milliárdos forgalom és 133 millió forintos veszteség után. A Mömax és a Möbelix áruházakat üzemeltető XXXLutz hazai érdekeltsége, az MMXH Lakberendezési Kft. ezzel szemben 22,09 milliárdos bevételt és 956 milliós eredményt volt képes felmutatni 2017. áprilisa és 2018. márciusa között, négy év alatt pedig több mint a hatszorosára növelte eladásainak értékét. Az IKEA külön kategóriát képvisel a magyar piacon a maga 74,98 milliárd forintos tavalyi értékesítésével és 4,66 milliárdos profitjával. Dinamikusan bővül a Jysk is, amely négy év alatt megduplázta az árbevételét, és tavaly már 42,37 milliárd forint volt a kasszában, ami 6,06 milliárdos nyereséggel párosult, ez az eredmény a svéd bútoróriás hazai leányvállalatáét is túlszárnyalta. A múlt évben 57,1 milliárd forintos forgalmat lebonyolító és 3,29 milliárdos profitot termelő Praktiker azért kakukktojás, mert bár bútorok széles választékát kínálja, alapvetően továbbra is barkácsláncként működik.

Magyarországon az XXXLutz csoport 1999 óta van jelen, tíz Mömax és hét Möbelix áruházat üzemeltet Budapesten és több vidéki városban (Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben, Szegeden, Kecskeméten, Győrben, Pécsen és Sopronban) – ismerteti a GVH. A Kika egy évvel később, 2000-ben jelent meg a magyar piacon, hat bútoráruházat működtet. Ezek közül kettő a fővárosban (a Lehel úton és Soroksáron), egy Budapest közvetlen vonzáskörzetében (Budaörsön), további három egység pedig Győrben, Debrecenben és Pécsen található. A soroksári és a budaörsi Kika üzletben a társaság az Abra Bútor márkát is üzemelteti, amelynek a termékkínálata jellemzően Lengyelországban gyártott bútorokra és háztartási kiegészítőkre terjed ki. Az Abra áruházak házhozszállítási szolgáltatást is biztosítanak, és webshopot is működtetnek.

A felvásárlás egy nagyobb tranzakció része, amely a csehországi, a szlovákiai és a romániai piacot is érinti. A Kika tulajdonosa, a szintén osztrák Signa csoport – indoklása szerint – azért adja el a boltjait, hogy kizárólag az ausztriai működésére koncentrálhasson. Ezért Magyarországon a Kika márka eltűnik, az XXXLutz viszont megjelenik. A Világgazdaság érdeklődésére Thomas Saliger, az utóbbi társaság szóvivője azt mondta, hogy a felvásárlás hat boltot érint Magyarországon, az ügylet pedig nem jár a munkaerő leépítésével. Sőt, az eddigi tapasztalataik szerint a hálózat növekedése összességében mindig a humán kapacitások bővítését hozza magával. Az XXXLutz terjeszkedésének az a célja, hogy valamennyi piacon, amelyen tevékeny, vezető pozíciót foglaljon el. A vételár üzleti titoknak minősül.

Előtérben a lakáscélú költések

Már a májusi és a júniusi kiskereskedelmi adatból is azt lehetett kiolvasni, hogy a háztartások a szabadabban elkölthető jövedelmet átcsoportosítják, meghatározóbbak például a lakáscélú költések, ami a bútor- és a barkácspiacon is lecsapódhat. Júliusban és augusztusban várhatóan megtorpan a bővülés üteme, ez az időszak sokkal inkább a vendéglátóiparban jelent csúcsidőszakot, a városi éttermektől a tóparti büfékig – mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Mint ismert, júniusban a nyers adat szerint 4,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva viszont 5,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma az egy évvel korábbihoz mérve. Az idei első fél évben 5,7 százalékkal nagyobb volt a forgalom, mint a múlt év azonos időszakában. Az első negyedévi 6,6 százalék után a másodikban 5 százalékos volt a növekedés.