Mennyire vágta mellbe, hogy a Tesla Németországot választotta?
A cégnek a szóban forgó gyárépítés mellett véleményem szerint lesz még beruházási döntése Európára vonatkozóan. Változatlanul arra törekszünk, hogy Magyarország ajánlatát megjelenítsük a Teslának, hogy a jövőbeni projektekről is tudjunk érdemben tárgyalni. Szerintem lehet folytatása ennek a kapcsolatnak, már csak azért is, mert az elmúlt öt évben fontos referenciákat szereztünk a járműipar két legnagyobb megatrendjében: az elektromobilitásban és az önvezető autók területén.
Mire gondol?
A magyar gazdaságnak, amelyben a járműipar nagy súlyt képvisel, az az érdeke, hogy jövőtálló befektetések érkezzenek. A Tesla ilyen, de rajta kívül más, az elektromobilitásban, illetve az akkumulátorgyártásban meghatározó vállalatok is Európát választották. Ha ezeknek a fejlesztéseknek a konkrét helyszíneit vizsgáljuk, az látszik, hogy Magyarország az élvonalban szerepel. Eddig öt ázsiai globális szereplő döntött a kontinens mellett. Az LG Chem Wroclawban terjeszkedik, a kínai CATL Erfurtban, ugyanakkor a Samsung SDI Gödön építi meg a világ egyik legnagyobb akkumulátorüzemét, Dél-Korea harmadik legnagyobb cége, az SK Innovation már a második egységét húzza fel Komáromban, a GS Yuasa pedig októberben Miskolcon kezdte meg a lítiumion-alapú akkumulátorainak előállítását.
Volt most valódi esély arra, hogy Magyarország legyen a befutó a Teslánál?
Mivel a Tesla esetében is bizalmas projektről volt szó, ezt nem tudom kommentálni. Azt meg tudom erősíteni, hogy a Tesla nem került le a HIPA térképéről. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez idővel akár gyümölcsöt teremhet. Elég csak a Jaguar-Land Rover 2015-ös döntését felidézni, amely fájó volt Magyarország számára, de annál nagyobb volt az öröm, amikor a cég három évvel később a kontinentális mérnöki és beszerzési központját Budapestre hozta. Ez annak is köszönhető, hogy fenntartottuk a stratégiai kapcsolatot. A Tesla esetében ugyanez a helyzet.
Lesz magyar lába a Teslának?
A superchargerhálózattal a Tesla már meg is jelent a magyar piacon. A cég stratégiáját és portfólióját nézve további kapcsolódási pontok is elképzelhetők.
Elszakadva a jövőtől, mit mutat
a befektetési statisztika?
A publikus és pozitív döntéssel zárult projektekről tudok beszélni. A HIPA 2014 derekán kezdte meg a működését a külgazdasági fókuszú külpolitika meghirdetésével. A mi feladatunk a befektetésösztönzés. Azóta 454 projektet vittünk sikerre, ezek összértéke meghaladja a 18,8 milliárd eurót, amelyből több mint 85 ezer új munkahely jött létre. Az elmúlt öt évben kezelt ügyleteinkből 141 köthető a járműiparhoz, amely értékben és munkahelyteremtésben is az első. Ezt követi az elektronika, a vegyipar és az élelmiszeripar. Bár a tőke felől közelítve nem számottevők, mégis fontosak a szolgáltatóipari fejlesztések, amelyek 60 százalékos növekedést mutattak 2018-ban, és a tavaly letárgyalt 17 ezer munkahelyből ötezret adtak. Ezeket magas hozzáadott értékű beruházásoknak tekintjük, és a jövőben tovább élénkítenénk őket. A 2019-es év első tíz hónapjában 4,5 milliárd eurónyi befektetést bonyolítottunk le, ez magasabb a teljes előző évi adatnál. Érdekes tendencia, hogy 2014 óta mindig a német projektek domináltak, idén viszont Dél-Korea vette át a vezető szerepet a már említett elektromobilitási fejlesztésekkel.
Mekkora mértékben járulnak hozzá ezek
a beruházások a GDP-hez?
Ez egy összetett számítás, de létezik egy „ökölszabály”, amely azt mondja ki, hogy minden 100 millió eurónyi FDI (külföldről beáramló közvetlen tőkebefektetés) 0,05 és 0,1 százalék közötti GDP-növekményt eredményezhet. Ez nem azonnal csapódik le, hanem elnyúló hatással. A BMW debreceni megjelenése kapcsán például 0,5 százalékos nemzetgazdasági növekedést becsült a jegybank. Éves bontásban pedig úgy állunk, hogy a 2018-as projektjeink volumene a hazai 3,2 százalékát adta.
Ezt hogy hozták össze?
A folyamatosan érkező beruházásoknál arra törekszünk, hogy egykapus ügyintézést nyújtsunk mindenkinek, aki Magyarországot potenciális befektetési helyszínnek tekinti. A beruházási döntések összetett folyamatok végén születnek meg, hosszú távú elköteleződéssel járnak. A beruházó nyilván rengeteg számítást végez, de legalább ilyen fajsúlyú az ügyfélélmény, hogy mit tapasztal a döntéshozó Magyarországból. A soft szempontok közé tartozik, hogy a cégvezető el tudja-e képzelni nálunk a mindennapokat a családjával, vagy hogy talál-e megfelelő iskolát a gyerekeinek. Van tehát egy elemző és egy érzelmi oldala a befektetésnek. Mi mindkettőhöz hozzájárulunk.
Mi adja Magyarország versenyképességét?
Vannak általános és projektspecifikus elemek. A hazánkba érkező cégek figyelembe veszik a földrajzi elhelyezkedést, a költségoptimalizálást, az ügyfélközelséget, a gazdasági és politikai stabilitást, továbbá az ezekhez kapcsolódó kockázatokat és kilátásokat. Szintén lényeges Magyarországnak a külföldi működő tőkéhez való viszonya, hiszen ahol jobb a kiszolgálás, a befektető ott költi el a pénzét. Hangsúlyos a rugalmas munkaerőpiaci szabályozás és a versenyképes adórendszer is. Szerintem ebben nagyon jól állunk az unió legalacsonyabb társasági adókulcsával és a 15 százalékos szja-val. De még lényegesebb, hogy a kiszámíthatóságot erősíti például a hatéves bérmegállapodás, amelynek megfelelően a munkára rakódó terhek évről évre csökkenhetnek. Nem üres frázis, hanem ténylegesen visszatérő pozitív motívum a magyar munkaerő kreatív és kritikus hozzáállása az egyes munkafolyamatokhoz, aminek az eredményét aztán világszerte alkalmazni tudják a vállalatok a gyártási folyamataikban.
A magyar munkaerőt az olcsósága miatt szokás a leginkább értékelni, nem?
Tény, hogy a munkaerő kedvező ára nem hátrány egy döntésnél. Magyarország azonban nem az olcsó munkaerő országa, szerintem ez egyértelmű. Ár-érték arányban ugyanakkor továbbra is az egyik legjobb Európában. Az utóbbi években látványosan növekedtek a bérek, és ebben mi is komoly szerepet játszottunk: a HIPA által behozott munkahelyeken a bérek átlaga 2014-ben 304 ezer forint volt, jelenleg pedig 460 ezer forinton áll. A V4-es régióban csaknem azonosak a bérszintek, itthon – beruházói aspektusból – valamivel kedvezőbbek. Viszont a termelékenységi faktor szerint több ágazatban is a lista élén állunk. Vagyis egységnyi ráfordított munkaerővel nálunk a legmagasabb az előállított érték, például a járműiparban.
Ezzel párhuzamosan a munkaerőpiaci tartalék lassan kimerül.
Ez nem csak magyar probléma, európai szintű kihívás. Itthon 4,5 millióan dolgoznak és fizetnek adót, ami például a 10,5 milliós lakosú Csehország aktivitási rátájával összevetve 6-8 százalékpontos tartalékot még mindig jelez. Ez a különbség különösen az 55 év feletti és 25 év alatti korosztályban magas, illetve a szülés után, gyesen lévő nőknél. A magyar strukturális maximuma 5 millió fő körül lehet. A munkaerőpiaci tartaléknak csak egy részét képezik a munkanélküliek, toborzáskor a már meglévő szakemberek, a frissen végzettek és az inaktívak szintén merítési lehetőséget kínálnak a cégeknek. Az álláskeresők harmadát a három északkeleti megyében regisztrálják, vagyis még mindig tudunk olyan térségeket ajánlani, ahol nem kifeszített a munkaerőpiac.
Ön tapasztal nyugat–keleti megosztottságot az országon belül?
Sokkal inkább északi–déli különbséget látok. Miközben az M3-as autópálya vonalán végig vagy Debrecen környékére is számos projektet telepítettünk, a déli régiók érezhetően kevesebb beruházást fogadtak be. Ennek oka részben infrastrukturális. Nagy reményeket fűzünk a már zajló útfejlesztésekhez, amelyekkel Kaposvár, Békéscsaba, Zalaegerszeg vagy Szolnok is alkalmas lehet a „just in time” vagy „just in sequence” beszállítási modellben gondolkozó multik számára. Mindez új területeket nyit meg előttünk is.
Nem túl későn? Több világszervezet arról publikál adatokat, hogy az FDI globális visszaesést produkál.
Valóban, az ENSZ illetékes szerve, az UNCTAD is erre jutott idei jelentésében. Ezzel szemben Magyarországon fordított trend következik be, ami jó hír. Az IBM friss riportja szerint a létrejövő munkahelyek száma alapján a 16. helyen állunk a világban, miközben a népességszámunk szerint csak a 92. pozícióban vagyunk. Népességarányosan már a külföldi működő tőke ötödik legnépszerűbb helyszínének számítunk. De a kutatásoknál talán még pontosabban lehet jósolni a projektportfólióból. Ebből az derül ki, hogy jelenleg 116 aktív, döntés előtti befektetést kezelünk. Ha mindegyik megvalósul, 18 ezer új munkahely jön létre 6,8 milliárd euró értékű fejlesztéssel. Mi tehát jelentékeny változást nem érzékelünk az FDI-beáramlás fenntarthatóságát illetően.
Tudná részletezni ezeket a projekteket?
Továbbra is az ezen belül Németország dominál. Az ázsiai részarány növekedni fog, főképp Dél-Korea, Japán és India miatt, de nagy esélyét látom annak, hogy a következő hullámban a Kínából beáramló közvetlen tőkebefektetés erősödik. Mindez azt jelenti, hogy a portfóliónk diverzifikálódni fog. A járműipar vezető szerepe megmarad, ez szintén nem magyar, hanem nemzetközi sajátosság. Az elektronikai gyártás várhatóan megugrik, ezenkívül az élelmiszeripari és szolgáltatóipari beruházások is növekedhetnek.
