Kibabrált az időjárás a kertészekkel
A tavalyi gyenge gyümölcstermés előzménye, hogy 2018-ban – a jelentős fagykárt szenvedett kajszi- és őszibarack kivételével – nagy, egyes fajoknál rekordközeli volt a termés, ami leterhelte a fákat – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A nagy terhelés a nyári és az őszi aszállyal azzal járt, hogy 2019 tavaszán közepes vagy gyenge volt a virágzás. A hozamokat tovább rontotta, hogy tavasszal és nyáron – ahogyan Apáti Ferenc fogalmazott – minden lehetséges időjárási káresemény bekövetkezett.
A FruitVeB elemzése szerint a legrosszabb szezonja talán a cseresznyének volt. A 2018-as nagy termés után tavaly közepes erősségű volt a virágzása, majd a hűvös, fényszegény, csapadékos időjárás kifejezetten rossz hatással volt a terméskötődésre. A májusi extrém mennyiségű csapadék repedést, rothadást okozott, és további jelentős mennyiség esett ki, főleg a korábbi érésű fajtáknál. A 2019-es cseresznyetermés az 5 és 20 ezer tonna közötti sokéves intervallum alján, a szakmai szervezet becslése szerint 7-8 ezer tonna körül volt, ami az elmúlt tíz év egyik legrosszabb adata.
A 2018-as nagy termés és az időjárás hatásai a meggy esetében hasonló következményekkel jártak, így vélhetően a vártnál is gyengébb, 50 ezer tonna körüli a végeredmény. A nettó termelői árak végig magasan, kilogrammonként 220–250 forint körül mozogtak.
A március végén virágzó kajsziültetvényeket nagyrészt megkímélték a tavaszi fagyok, de az ország őszibaracktermő területének harmadát adó szatymazi termesztőkörzetben súlyos fagykárok voltak. Nagyon jó, 40 ezer tonna körüli kajszitermést szüreteltek a gazdálkodók, és az őszibaracktermés is 40 ezer tonna körül alakult, de ez utóbbi közepesnek számít. Egyes időszakokban mindkét fajta esetében előfordultak értékesítési nehézségek, főként a nem szervezett értékesítést választó termelők esetében. Az időjárás érdemi kiesést okozott a szilvatermésben, emiatt becslések szerint a sokéves átlagtermés környékén, 60-65 ezer tonna körül alakult a tavalyi hozam. A belföldi frisspiaci termelői árak kilogrammonként nettó 70–90 forintról indultak, majd az északkeleti termőtájak beindulásával az árak zuhantak, és július végére ismét bedugult a piac: a frisspiaci nettó termelői árak sok helyen 30–50 forintig estek, ennyiért pedig már betakarítani sem volt érdemes a termést.
Az almatermés is gyenge lett, még az előzetes becslések szerint is eleve alacsony, 400–450 ezer tonnányi termésvárakozás alsó határától is elmaradt mintegy 20 ezer tonnával. A fogyasztói árak a visszafogottabb kínálat miatt emelkedtek, és az akciókon kívüli, „normál” értékesítés esetében az elmúlt években jellemző, kilogrammonkénti 200–500 forintos sáv felső felében, 350–500 forint között mozognak.
A léüzemek augusztus 21-én, illetve szeptember elején nettó 33–35 forintos kilogrammonkénti árakkal kezdték a léalmaszezont, majd szeptemberben 37–39 forinttal folytatták.
A körtetermés is a szokásos 35–40 ezer tonna alatt maradt, a FruitVeB becslései szerint a 30 ezer tonnát sem éri el. A szamócatermésben május végétől jelentős volt a gombafertőzések okozta mennyiségi és minőségi kár. Becslések szerint a szabadföldi termés mintegy harmada veszett kárba az esőzések miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.