A tavalyi gyenge gyümölcstermés előzménye, hogy 2018-ban – a jelentős fagykárt szenvedett kajszi- és őszibarack kivételével – nagy, egyes fajoknál rekordközeli volt a termés, ami leterhelte a fákat – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A nagy terhelés a nyári és az őszi aszállyal azzal járt, hogy 2019 tavaszán közepes vagy gyenge volt a virágzás. A hozamokat tovább rontotta, hogy tavasszal és nyáron – ahogyan Apáti Ferenc fogalmazott – minden lehetséges időjárási káresemény bekövetkezett.
A FruitVeB elemzése szerint a legrosszabb szezonja talán a cseresznyének volt. A 2018-as nagy termés után tavaly közepes erősségű volt a virágzása, majd a hűvös, fényszegény, csapadékos időjárás kifejezetten rossz hatással volt a terméskötődésre. A májusi extrém mennyiségű csapadék repedést, rothadást okozott, és további jelentős mennyiség esett ki, főleg a korábbi érésű fajtáknál. A 2019-es cseresznyetermés az 5 és 20 ezer tonna közötti sokéves intervallum alján, a szakmai szervezet becslése szerint 7-8 ezer tonna körül volt, ami az elmúlt tíz év egyik legrosszabb adata.
A 2018-as nagy termés és az időjárás hatásai a meggy esetében hasonló következményekkel jártak, így vélhetően a vártnál is gyengébb, 50 ezer tonna körüli a végeredmény. A nettó termelői árak végig magasan, kilogrammonként 220–250 forint körül mozogtak.
A március végén virágzó kajsziültetvényeket nagyrészt megkímélték a tavaszi fagyok, de az ország őszibaracktermő területének harmadát szatymazi termesztőkörzetben súlyos fagykárok voltak. Nagyon jó, 40 ezer tonna körüli kajszitermést szüreteltek a gazdálkodók, és az őszibaracktermés is 40 ezer tonna körül alakult, de ez utóbbi közepesnek számít. Egyes időszakokban mindkét fajta esetében előfordultak értékesítési nehézségek, főként a nem szervezett értékesítést választó termelők esetében. Az időjárás érdemi kiesést okozott a szilvatermésben, emiatt becslések szerint a sokéves átlagtermés környékén, 60-65 ezer tonna körül alakult a tavalyi hozam. A belföldi frisspiaci termelői árak kilogrammonként nettó 70–90 forintról indultak, majd az északkeleti termőtájak beindulásával az árak zuhantak, és július végére ismét bedugult a piac: a frisspiaci nettó termelői árak sok helyen 30–50 forintig estek, ennyiért pedig már betakarítani sem volt érdemes a termést.
Az almatermés is gyenge lett, még az előzetes becslések szerint is eleve alacsony, 400–450 ezer tonnányi termésvárakozás alsó határától is elmaradt mintegy 20 ezer tonnával. A fogyasztói árak a visszafogottabb kínálat miatt emelkedtek, és az akciókon kívüli, „normál” értékesítés esetében az elmúlt években jellemző, kilogrammonkénti 200–500 forintos sáv felső felében, 350–500 forint között mozognak.
A léüzemek augusztus 21-én, illetve szeptember elején nettó 33–35 forintos kilogrammonkénti árakkal kezdték a léalmaszezont, majd szeptemberben 37–39 forinttal folytatták.
A körtetermés is a szokásos 35–40 ezer tonna alatt maradt, a FruitVeB becslései szerint a 30 ezer tonnát sem éri el. A szamócatermésben május végétől jelentős volt a gombafertőzések okozta mennyiségi és minőségi kár. Becslések szerint a szabadföldi termés mintegy harmada veszett kárba az esőzések miatt.
