Elkészült a kisvárosi programjavaslat

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) tagjai tegnap elfogadták a kisvárosi programcsomag 36 intézkedésből álló tervét, amelyet hamarosan átadnak a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak, Gyopáros Alpárnak. A javaslatok megvalósításáról a kormány dönt.

A fejlesztések célja az ötezer lakos feletti települések népességmegtartó képességének növelése. A csomag mintegy 180 várost érint, főként a járásközpontokat és az olyan, központként működő városokat, amelyek kiszolgálják a harminc kilométeres körzetükben lévő településeket. Lényegében azokat, amelyekben a megélhetés és a közszolgáltatások koncentrálódnak. A dokumentum hét fejlesztési területet határoz meg.

A lakhatás és a közlekedés terén javasolja az önkormányzati ingatlanok felújítását, és szolgálati vagy bérlakásként való kiadását. Indulna egy fecskeházprogram is a fiatalok életkezdési támogatásaként. Szerepel az intézkedések között a szegregátumban élők életkörülményeinek javítása, a települések közlekedésének fejlesztése szilárd burkolatú utak építésével, felújításával, parkolók kialakításával, közlekedésbiztonsági beruházásokkal. Cél a munkába járás támogatása, a helyi közlekedés versenyképességének javítása, illetve a kerékpáros-hálózat infrastrukturális fejlesztése is.

A megélhetés és a versenyképesség területén a TÖOSZ az ipari parkokban lát nagy lehetőséget, ezért javasolja azok fejlesztését és újak építését – az előbbihez évi 25, az utóbbihoz 50 milliárd forint forrásigényt becsül, és szükségesnek lát évi 20 milliárdot is az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok gépesítésére. Javaslata szerint támogatni kell a távmunkára alkalmas környezet kialakítását, és irodaházak létesítését startupok számára, mert ez nagyban javíthatja többek között a településen élő munkavállalók esélyegyenlőségét és a vállalkozások versenyképességét. E célra a TÖOSZ évi 10 milliárdos igénnyel számol. A szövetség szerint az energiakitettség csökkentésére például biogázüzemeket kell építeni és napelemeket kell telepíteni. Ez évi 30 milliárd forintba kerülne. A versenyképesség javítása érdekében a javaslatcsomag szerint olyan turisztikai attrakciókat kell fejleszteni, amelyek az adott településen, régióban egyediek, ezáltal több látogatót vonzhatnak, bevételeik növekedésével pedig önfenntartóvá válnak.

Infrastruktúra és településkép tekintetében az első helyen a vízközművek fejlesztését jelölte meg a szövetség, e munkák forrásigénye évi 60 milliárd forint 2022 és 2030 között, míg a hulladékgazdálkodás fejlesztéséhez évi 30 milliárd forintra lenne szükség. A javaslatok között szerepel a szociális városrehabilitáció, városi terek és közparkok építése, felújítása, a közlekedési csomópontok felújítása, szükség esetén átépítése.

A TÖOSZ megfogalmazott a szo­ciális ügyek és az egészségügy, a közigazgatás és a kultúra, valamint a sport és az oktatás vonatkozásában is intézkedéseket, ez utóbbi esetében például az iskolabuszrendszer kialakítását. Javasol helyi adottságokra épülő okosvárosprogramokat is, összesen évi 50 milliárd forintos forrásigénnyel. Kiemelt figyelmet fordítanak az okosközlekedésre (okosparkolás, közösségi okosközlekedési rendszer, kerékpármegosztó rendszer), az okoskörnyezet, az okos-közműhálózat kialakítására az áram-, a gáz- és a vízfogyasztás monitorozása és távvezérlése céljából, illetve okos-közvilágítás kialakítására és a helyi légszennyezettség mérésére alkalmas érzékelők telepítésére.