Feljebb kúsztak a fizetések az év első hónapjában

Járdi Roland | A várakozásokat felülmúló mértékben, 9,5 százalékkal emelkedtek a bruttó átlagkeresetek az év első hónapjában. Az orvosok béremelése mellett az áthúzódó hatás is szerepet játszott abban, hogy erőteljes maradt a bérdinamika januárban – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte: a bruttó átlagkereset januárban 411 000, a nettó átlagkereset 280 500 forint volt. A közfoglalkoztatottak nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 421 700 forint volt a hónapban. A 2,9 százalékos infláció mellett a reálbérek 6,6 százalékkal nőttek.

A statisztikai hivatal adatai szerint a vállalkozásoknál 424 300 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset, ami az év végi prémiumok miatt 48 600 forinttal alacsonyabb az előző havinál. A költségvetésben számolt 422 700 forintos átlagkereset is 3000 forinttal alacsonyabb a decemberinél. Újdonság, hogy a KSH most először közölt adatokat a munkáltatók teljes köréről, azaz szélesebb körről, mint az eddigi legalább ötfős vállalkozások vagy intézmények. Eszerint a januári bruttó átlagkereset 398 200 forint volt. A statisztikai hivatal emellett mediánadatokról is beszámolt. Ezek bruttó összege idén januárban 332 400 forint volt, 9,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Suppan Gergely az adatok kapcsán kifejtette, hogy várhatóan a kettészakítottság lesz idén a legerősebb trend a munkaerőpiacon. Azok a szektorok, amelyeknél a korlátozások alapvetően nem érintik az üzletmenetet, továbbra is jelentős béremeléseket hajtanak végre, hogy megtartsák, illetve odavonzzák a munkaerőt – hangsúlyozta. Példaként hozta fel, hogy a Mercedesnél és az Audinál vagy a kiskereskedelmi diszkontláncoknál idén két számjegyű béremelkedésről született megállapodás, miközben a turizmusban és a vendéglátásban tovább csökkentek a keresetek.

Ezzel együtt a bérdinamikát az idén a közszolgálati ágazatokban zajló béremelések érdemben határozhatják meg, ezt mutatja, hogy januárban az egészségügyben majdnem 30 százalékkal növekedtek a fizetések. Az elemző arra számít, hogy az év további részében a bérdinamika a bázishatások miatt előbb lassulni, majd az év második felében a munkaerőhiány ismételt megjelenésével gyorsulni fog, újabb bérrobbanást előidézve a gazdaságban.

A Takarékbank várakozásai szerint idén a 8,5 százalékot is elérheti a keresetek emelkedése, a reálbérek pedig 4,5 százalékkal növekedhetnek. Suppan Gergely azonban azt is hozzátette, hogy a felfelé mutató kockázatok miatt ennél nagyobb arányú fizetésnövekedés sincs kizárva.