Már most tartanak a fogyasztók a negyedik hullámtól

Félévnyi folyamatos emelkedést követően júliusban elérte a 2019 végi szintjét a GKI konjunktúraindexe – derül ki az intézet hétfőn megjelent közleményéből. Az áprilisi gyors emelkedés után az elmúlt hónapokban lassult a helyreállás. Az üzleti várakozások a júniusi megtorpanás után ismét emelkedtek, a fogyasztói bizalom viszont kissé romlott, bár így is a májusi szint fölött maradt. A GKI június 30-án frissítette a bruttó hazai termékre (GDP) vonatkozó előrejelzését,

4,3 százalékról 7 százalékra javítva az idei éves növekedési várakozásait. A jelentős javulást a gazdaság korai nyitása és a 2021. első negyedéves gyors bővülés indokolta.

A legtöbb elemző javított a várakozásain az elmúlt időszakban. A Takarékbank prognosztizálja a leggyorsabb idei növekedést, elemzői 7,7 százalékos növekedéssel kalkulálnak. A Kopint-Tárki ugyan javította a 4,5 százalékos előrejelzését, azonban a többi elemzőhöz képest visszafogottabb, 5,2 százalékos bővülést vár. A Századvég valamivel optimistább, 5,8 százalékkal kalkulál. A Raiffeisen elemzői 6 százalékos bővülést jeleznek. A CIB Banknál az idei évre 5,9 százalékos GDP-növekedéssel számolnak.

Bizalmatlanabbá váltak a fogyasztók, sokkal óvatosabbak lettek az elmúlt hetek hírei miatt

– mutatott rá Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A többi között a delta variáns hatása és a várható országbezárások jól láthatóan lassítják a bizalmi indexek növekedését. A fogyasztás mellett a vállalati szektor felett is láthatók fellegek, ugyanis míg az első fél év után érezhető egy fellélegzés, és a gyártók, szolgáltatók tele vannak megrendelésekkel, de ezeket nem minden esetben tudják teljesíteni. Sorakoznak a kérdőjelek, például az ellátási lánc problémái, a növekvő alapanyagárak és az újra felbukkanó munkaerőhiány miatt.

A szakember szerint az első fél év kiugró eredményei után a második fél évben lassulás várható, a járványhelyzet bizonytalansága miatt pedig nem lenne meglepő, ha a bizalmi indexek visszaesnének, akkor ugyanis már az újranyitás miatti lökés hatásai is enyhülnek.

Ha viszont sikerül elkerülni egy negyedik hullámmal járó teljes zárást – nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is –, akkor bőven 7 százalék feletti, akár 7,4 százalékos GDP-növekedést is elérhet a magyar gazdaság.

A GKI felméréséből az is kiderül, hogy az üzleti szférában júliusban az építőipar kivételével minden ágazat várakozása javult. Leginkább az ipari cégeknél javultak a termelési kilátások, a rendelésállományok és a készletek, illetve enyhén romlott az elmúlt időszak termelésének és az exportrendeléseknek a megítélése. A válaszadók szerint a termelés bővítését elsősorban ismét a munkaerőhiány akadályozza. Az építőipari vállalkozások kilátásai – két hónapnyi stagnálás után – júliusban érezhetően romlottak, négyhavi mélypontjukra estek. Kedvezőtlenebb lett az előző háromhavi termelés és a rendelésállomány értékelése.

Az építőipar számára a legfontosabb növekedési korlát az anyag- és kapacitáshiány lett. A kereskedelmi bizalmi index lassan araszolgat felfelé, és ezzel harmadik hónapja haladja meg járvány előtti szintjét. Javult az eladási pozíció és a rendelések megítélése, ám a készleteké kissé romlott. A szolgáltatói bizalmi index az előző havi stagnálás után júliusban ismét nőtt. Az általános üzletmenet megítélése jobb lett, a forgalmi várakozások viszont kissé gyengültek. A lakosság saját pénzügyi helyzetének alakulását az előző hónaphoz képest enyhén romlónak, ám a válság előttit elérőnek, megtakarítási képességét pedig kissé javulónak értékelte.