Az idén nem várható vérre menő vita a munkaadók és a munkavállalók között, miután a kormány is aktívabb szereplője lesz a tárgyalásoknak, így legfeljebb csak a mérték lehet kérdés, hogy mennyivel csökkenjen jövőre a szociális hozzájárulási – mondta a VG-nek Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló egyeztetések megkezdése előtt. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, szintén nyitott kérdés, hogy egy vagy két lépcsőben történjen-e az emelés, ugyanis több lehetőség is van: vagy a vagy a garantált bérminimum vagy mindkettő nőhet egyszerre.
Valószínű, hogy ezen a téren lesz kompromisszum, így a legkisebb kötelező munkabér már jövőre, a nagyobb összegű garantált bérminimum pedig két lépcsőben emelkedhet
– mondta. Tehát csak akkor lesz több évre szóló megállapodás, ha az emelés többlépcsős lesz. Emlékeztetett, hogy a 2016-os megállapodás ugyan hat évre szólt, de az csak a szocho csökkentésére vonatkozó időintervallum volt, a bérre vonatkozó rész két év alatt kifutott. „Itt is valami hasonlóra lehet számítani” – jelezte, de még nem ismernek részleteket.
Az idei minimálbérről szóló tárgyalások példátlanul hosszúra nyúltak, csak az idén januárban sikerült a partnereknek megegyezniük. A bizonytalan gazdasági helyzetben a munkáltatók mellett a kabinet is óvatosabb volt, ezzel is magyarázható, hogy a 4 százalékkal az elmúlt évek legvisszafogottabb minimálbér-emelése valósult meg. A munkaadók és a munkavállalók rendre felrótták a kormánynak, hogy passzív szereplője az egyeztetéseknek.
Ezúttal a kormány is aktívabb szerepre készül, erre utal Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke legutóbbi egyeztetése is.
Bár pontos információk nem hangzottak el a szociális hozzájárulási adó tervezett mértékéről, de lapunk is úgy tudja, hogy 4-5 százalék körüli csökkentésre készül a kabinet. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a Munkástanácsok által múlt héten szervezett konferencián is legalább 5 százalékos szochomérséklésről beszélt, ami ellensúlyozhatja a minimálbér emelése miatt növekvő bérterheket. Mindez nem lenne példa nélküli, 2017-ben, a munkáltatói terhek ütemezett mérséklésének kezdetén, ugyanekkora volt a csökkenés, miközben a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedett.
A szakszervezetek a legutóbbi egyeztetések alkalmával egységes álláspontot képviseltek, ami a korábbi évekhez képest új fejlemény volt. Palkovics Imre szerint erre most nem sok az esély, ahogy fogalmazott, a szakszervezetek között is elkezdődött egy presztízslicitálás. A Liga Szakszervezetek ugyanis 25 százalékos, a Magyar Szakszervezeti Szövetség ennél is nagyobb emeléssel bruttó 225 ezer forintos minimálbért szeretne. Ugyanakkor Palkovics azt is hozzátette, abban a munkavállalói képviseletek is egyetértenek, hogy fokozatosan kellene leküzdeni azt a különbséget, amely még ezzel az emeléssel is megmarad a visegrádi hármakkal szemben: a lengyelek vásárlóerő-paritáson 50 százalékot meghaladó előnyben vannak, a szlovákoknál ez az arány 28 százalék, míg a csehek 25 százalékkal tartanak előbbre.
Hiába fejlődött nominálisan a magyarországi minimálbér, eközben a forint 15 százalékkal leértékelődött, emiatt pedig megmaradt az a különbség, ami a bérfelzárkózás kezdetén volt, és ez ráadásul jövőre is megmarad
– figyelmeztetett a Munkástanácsok elnöke. Leszögezte, a gazdaság bővülése súlyos korlátokba ütközik a jövőben, ha a munkaerőt nem biztosítják megfelelően, ehhez viszont emelni kell a béreket.
