Már láthatók az egészségiparba és az egészségtudományba fektetett költségvetési források eredményei. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) javaslatára
a központi költségvetésből 22 milliárd forinttal támogatták azt a projektet, amely forradalmasíthatja a népbetegségek korai diagnosztizálását daganatos vagy más betegségek esetében
– mondta tájékoztatóján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A tárcavezető szerint az egészségipar innovatív, kutatásigényes területei, az előállított magas hozzáadott érték és a jól képzett munkaerőbázis miatt is a gazdaságstratégia és iparfejlesztés központjában áll.
Fontos szektorok a molekuláris medicina, a genomika, a személyre szabott precíziós orvoslás, a digitális orvoslás és a mesterséges intelligencia orvosi alkalmazása is. Palkovics László szerint a felsőoktatási intézményrendszer modellváltása is ösztönzi kutatókat. A központi költségvetésből 2020−2025 közötti tizenhét nemzeti laboratórium, valamint egy kutatólaboratórium kialakítását, illetve működését támogatják, összesen mintegy 90 milliárd forinttal. Ezért hozták létre a Nemzeti Laboratóriumok Programot, amelyhez 2020-ban a Molekuláris Ujjlenyomat Vizsgáló Központ projekt is csatlakozott, az utóbbi ügyvezetője Krausz Ferenc. A Németországban élő professzor munkáját a napokban ismerték el Wolf-díjjal, Palkovics László szerint ez a díj a Nobel-díj előszobája. Az innovációs stratégia keretében sikerült meggyőzni Krausz Ferencet is – aki a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója –, hogy Magyarországon végezzen molekuláris kutatásokat – mondta a miniszter. Megemlítette továbbá Peták Istvánt is, a Oncompass Medicine tudományos igazgatóját, aki egy olyan a döntéssegítő szoftver fejlesztésén dolgozik, amely új távlatokat nyithat a rákgyógyításban, valamint Roska Botondot, akit Bázelből invitáltak Magyarországra és a retina újraaktiválásával és a vakság gyógyításával foglalkozik az ITM támogatásával.
A szegedi Molekuláris Ujjlenyomat-kutató Központ (CMF) kutatás-fejlesztési tevékenységéről Krausz Ferenc elmondta:
céljuk, hogy meggyőzzenek 15 ezer embert, hogy évente kétszer-háromszor, tíz éven át folyamatosan részt vegyenek a vérvizsgálatokban.
A lézersugarakkal átvilágított vérmintákból megállapítható a vér infravörös molekuláris ujjlenyomata, ami a betegségek korai felismerését segítheti elő.
A programhoz 40 év felettiek csatlakozhatnak, akiknek nincs súlyos betegsége.
Kérdésre válaszolva elmondta, 11 centrummal, köztük a négy egyetemi klinikával állnak kapcsolatban. Palkovics László szerint a kutatáshoz Magyarország azért is optimális helyszín, mert csak egy egészségbiztosító van. Kiemelte: a cél az, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben lévő adatokra is lehet majd építeni a kutatást, ami segíti a betegségek minél korábbi felismerését.
