A források lehívása ütemezetten zajlik, az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően nyújtjuk be a költségnyilatkozatokat
– közölték a VG-vel a Miniszterelnökségen, miután arról érdeklődtünk, hogy milyen hatással lehet a Magyarországnak járó uniós támogatások lehívására a jogállamisági eljárás bejelentése. A sajtóirodánál hangsúlyozták: a 2014-2020-as programok esetében a V4-ek közül hazánk a lehívási rangsor élmezőnyében van, és a lehívott források aránya uniós átlagban is kiemelkedőnek mondható, ami pontosan mutatja a magyar uniós programok megfelelőségét és a források szabályos felhasználását. Kiemelték, hogy tavaly rekordmennyiségű pénz érkezett, legutóbb az idei év elején utalt az Európai Bizottság.
Nem véletlen az időzítés, hiszen már februárban megindíthatta volna a jogállamisági eljárást Brüsszel, ezzel a lépéssel azonban megvárták az uniós döntéshozók a hazai parlamenti választások kimenetelét
– mondta a VG-nek Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke. Való igaz, Campos Sánchez-Bordona, az Európai Bíróság főtanácsnoka már február 14-én indítványozta a Magyarország és Lengyelország kontra Európai Parlament és Európai Tanács ügyben, hogy el kell utasítani a két ország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtott be.
A szakértő szerint Magyarországnak egyértelmű érdeke az ügy mielőbbi rendezése, afelől viszont nem lehet kétségünk, hogy hiába állunk szemben súlyos gazdasági kérdéssel, nem szakmai, hanem politikai döntés fog születni.
Az Európai Bíróság ítélete kimondja, hogy a kondicionalitási rendelet akkor alkalmazható, ha a jogállamisági alapelvek megsértése konkrét, körülírható és közvetlen összefüggésben áll az EU pénzügyi érdekeivel. A jogállamisági kereset elutasítása nem jelent érdemi változást, az Európai Bizottságnak eddig is volt lehetősége programokat felfüggeszteni – mutattak rá a Miniszterelnökségen. Kifejtették: vita a helyreállítási alapról van, amelyet a Covid-válság miatt hozott létre az unió, és amely mögött a tagállamok által közösen vállalt áll.
Minden szakmai kérdésben megállapodtunk a Helyreállítási Tervről, elfogadhatatlannak tartjuk, hogy politikai motivációk miatt tartják vissza Magyarországtól ezeket a forrásokat. Azáltal, hogy egyes tagállamok már megkapták a nekik járó pénzt, ők gazdasági előnybe kerültek, ami a tisztességes versenyt egyértelműen sérti
– tették hozzá.
A Gulyás Gergely által vezetett kancellária szerint a magyar helyreállítási források visszatartásáról az Európai Bizottság is tudja, hogy az álláspontja jogilag, politikailag és erkölcsileg egyaránt tarthatatlan. „Ez különösen a jelenlegi, háborús helyzetben érthetetlen, hiszen Magyarország a kezdetektől első biztonságos országként vesz részt a menekültválság kezelésében és védi az unió keleti határait” – indokolták. Így a Helyreállítási Terv programjait a kormány előfinanszírozza hazai forrásból.
A jogállamisági kérdésben végül az Európai Tanács szavazása dönt majd, a testületet pedig uniós miniszterelnökök alkotják – bocsátotta előre Essősy Zsombor. A minősített többséghez a tagállamok 55 százalékára (a 27 tagállamból 15-re) van szükség, amely egyúttal az teljes népességének legalább 65 százalékát képviseli. Így a feladat adott, a visegrádi négyek egységének megerősítésén túl is erős érdekszövetségeket kell kötnünk az előttünk álló időszakban. A szakember úgy látja, lesz megoldás, de ahogy hazánknak, úgy az uniós intézményrendszernek is engednie kell. Bár az eljárás akár hét-kilenc hónapig is elhúzódhat, a magyar fél a relatíve gyors megállapodásban érdekelt, így akár öt-hat hónap alatt pont kerülhet az ügy végére. Egy biztos: július–augusztusban Brüsszelben „a fű se nő”, szeptembertől azonban felpöröghetnek az események, és az év vége előtt lezárulhat a vita.
Fel van adva a lecke a magyar diplomáciának, a Magyarok a Piacon Klub elnöke szerint az biztos, hogy lesznek szankciók, de nagyon nem mindegy, hogy mennyire fognak fájni. Az uniós forrásvesztés elkerülése azért kulcsfontosságú, mert az elmúlt években a beruházások, fejlesztések számottevő része a magyar költségvetés kockázatára és terhére valósult meg, különösen a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó, az ország újraindítását célzó támogatások terén. Ráadásul ez alatt a külső környezet is érdemben romlott, így nem lehet olyan kedvező kamatfeltételek mellett külpiaci finanszírozáshoz jutni, mint akár egy-két évvel ezelőtt.
Ezzel együtt Essősy Zsombor bizakodó, úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a 2014–2020-as uniós ciklus fennmaradó forrásainak lehívása ugyanúgy nem kerül veszélybe, mint a 2021–2027-es pályázati pénzek. Az viszont elképzelhető, hogy szűk hónapok elé néz a fejlesztéspolitika, és a hazai előfinanszírozás mellett a fejlesztési számlák brüsszeli ellentételezésére is várni kell, ez azonban alighanem kezelhető feladat államháztartási szempontból.
A legfontosabb az a szakember szerint, hogy a 2023-as és az utána következő beruházásokhoz legyen forrás, hiszen a hazai fiskális ösztönzők kimerülését követően, a következő két-három évben az uniós társfinanszírozású projektnek kell hangsúlyt kapniuk. A szakértő szerint az Európai Uniónak sem érdeke, hogy Magyarország szürke folt legyen a térképen, és megtörjön a hatékonyságot, a versenyképességet célzó fejlesztések uniós ciklusokon átívelő lendülete.
