Idén több mint 800 milliárd forint, jövőre pedig mintegy 1000 milliárd forint folyhat be a rezsialapba illetve a honvédelmi alapba az extraprofitadóból – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának nyilatkozva. A 2022-re és 2023-ra érvényes különadók többek között a bankokat, az energiaipari- és kereskedőcégeket, valamint a légitársaságokat érintik.
Az új kormányzati intézkedések elérhetővé teszik az idei 4,9 százalékos, és a jövő évi 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt.
A háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika árát tehát nem az embereknek kell megfizetniük
– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy az emelkedő kamatok és árak révén a bankok és a nagy multicégek olyan jelentős extrahaszonra tettek szert, amiért nem dolgoztak meg, ezt pedig be kell vonni a közteherviselésbe. Nagy Márton megerősítette, a kabinet folyamatosan figyelni fogja, hogy az extraprofitadó által érintett cégek áthárítják-e terheiket a fogyasztókra, majd gyorsan és keményen fellép, ha ez esetleg megtörténne.
Csökken a minisztériumok költségvetése
A kabinet 10 százalékkal csökkentette a minisztériumok költségvetését, ami 2022-ben 581 milliárd forint, jövőre pedig 500 milliárd forint megtakarítást jelent – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter.
A kormány átütemezi, illetve elhalasztja az állami beruházásokat, ezzel 2022-2023-ban összesen 1150 milliárd forintot takarít meg.
Felülvizsgálják az árstoppokat
A kormány a következő hetekben – az alakulását figyelembe véve – dönt az élelmiszerek és üzemanyagok július 1-jén lejáró árstopjának sorsáról. Ezzel összefüggésben Nagy Márton megjegyezte, hogy a kabinet tapasztalatai szerint egyelőre nem tetőzött ezeknek a termékeknek a drágulása.
A miniszter elmondta, a rezsivédelemből ki kell lépniük az önkormányzatoknak és a gazdálkodó szervezeteknek, így az a jövőben újra csak a családoknak marad elérhető.
A kis- és középvállalatok, valamint az önkormányzatok jelentős része ki tudja termelni a nagyobb energiaszámlákat. Emlékeztetett, hogy a rezsicsökkentési szabályok eredetileg is a családoknak szóltak, a kormány a koronavírus-válság miatt döntött úgy 2021 végén, 2022 elején, hogy abba az önkormányzatok, valamint a kis- és középvállalatok is beléphessenek.
Árbevétel alapján fizetnek a bankok
A bankoknak 2022-ben az előző évi, teljes adóévre vonatkozó nettó árbevételük 10 százalékát, 2023-ban pedig a 2022-es évi nettó árbevételük 8 százalékát kell önadózás útján befizetniük. A 2022-es évi különadót idén október 10-ig kell bevallaniuk, és két egyenlő részletben kell befizetniük: az elsőt 2022. október 10-ig, a másodikat 2022. december 10-ig. A 2023-as évi különadót 2023. június 10-ig kell bevallaniuk, és három egyenlő részletben kell befizetniük; az elsőt jövő év június 10-ig, a másodikat október 10-ig, a harmadikat 2023. december 10-ig.
Az olcsóbb orosz olaj után is megfizettetik az extraprofitot
Az olajipari vállalatoknak az Oroszországból vásárolt kőolaj éves mennyisége alapján kell a különadót megfizetniük. Az olajvállalatoknak az orosz Ural típusú nyersolaj hordónkénti beszerzési ára és az északi-tengeri Brent típusú nyersolaj spot középárfolyama közötti árkülönbözet 25 százalékát kell az államkasszába befizetniük, a vásárolt mennyiség alapján. Az adót az olajvállalatok is a teljes adóévre fizetik, a január elseje és július elseje között keletkezett adókötelezettségüknek legkésőbb ez év szeptember 20-ig kell eleget tenniük. A július elseje után keletkezett forgalmuk alapján keletkezett különadót ezeknek a vállalatoknak havonta kell bevallaniuk és befizetniük, minden hónap 20-ig.
Az energiatermelő vállalatokra is vonatkozik a különadó
A 0,5 MW beépített teljesítőképességet meghaladó kapacitású, villamos energiát termelő erőműveknek – a szilárd biomasszát felhasználó erőművek kivételével – az általuk havonta a rendszerbe betáplált energia után kell különadót fizetniük, minden hónap 20-ig. Az alapja esetükben a betáplált energia átadásából származó bevétel és a kötelező átvételi ár, illetve a támogatott ár közötti különbözet, amelynek 65 százalékát kötelesek különadó formájában befizetni. A különadót az energiatermelő vállalatok is két teljes adóévre, a 2022-esre és a 2023-asra fizetik. Az idei első félévben keletkezett különadó-kötelezettségüket szeptember 20-ig kell rendezniük.
Tranzakciós illetéket kell fizetniük a brókercégeknek
A befektetési vállalkozásokat, árutőzsdei szolgáltatókat valamint a hitelintézeteket tranzakciós illeték megfizetésére kötelezi a kormányrendelet, ügyfeleik számláin és saját számláikon bonyolított értékpapírforgalom után. Ennek mértéke 0,3 százalék, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint, azaz mértéke megegyezik az átutalások után jelenleg fizetett tranzakciós illetékével. Ha az ügylet valamilyen külföldi pénznemben zajlik, akkor a tranzakciós illetéket az MNB napi hivatalos devizaárfolyamán kell forintra átszámítani, a tranzakció napján. A tranzakciós illetéket a cégeknek havonta, minden hónap huszadikáig kell bevallaniuk és befizetniük, ezer forintra kerekítve.
Itt vannak kivételek: a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által nyújtott befektetési szolgáltatások után továbbra sem kell tranzakciós illetéket fizetni.
A fentivel azonos mértékű – azaz átutalásonként 0,3 százalékos, de műveletenként legfeljebb 10 ezer forintos – tranzakciós illetéket vezetnek be a Magyarország határán átnyúló pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknál is – például Revolut vagy Wise, ahol a tranzakciós illeték felső határ mostanáig 6000 forint volt.
Minden utas után fizetnek a légitársaságok, attól függően, hová mennek
A légi személyszállítást végző vállalatok hozzájárulását, valamint a földi kiszolgálást végző vállalatok hozzájárulását az általuk szállított, illetve kiszolgált (nem tranzitoló) utasok száma alapján állapítják meg. A hozzájárulás mértéke a kormányrendelet szerint utasonként 3900, illetve 9750 forint , az utasok utazási céljától függően – az Albániába, Andorrába, Bosznia-Hercegovinába, Észak-Macedóniába, Koszovóba, Liechensteinbe, Modovába, Monacóba, Monetengróba, az Egyesült Királyságba, Norvégiába, San Marinóba, Svájcba, Szerbiába, Ukrajnába, illetve az országaiba utazók után 3900 forint, minden más célországba utazók után 9750 forint a hozzájárulás mértéke.
Ezt havonta kell befizetniük a cégeknek.
Duplájára emelkedik a cégautók után fizetendő adó mértéke
A cégautók után 2022 július elseje és 2022. december 31 közötti időszakra a törvényben meghatározottól eltérő mértékű adót kell fizetni (ld. a táblázatot).
| A | B | C | D |
1. | Teljesítmény (kW) | „0”–„4” környezetvédelmi | „6”–„10” környezetvédelmi | „5”;„14–15” környezetvédelmi |
2. | 0–50 | 30 500 forint | 16 000 forint | 14 000 forint |
3. | 51–90 | 41 000 forint | 20 000 forint | 16 000 forint |
4. | 91–120 | 61 000 forint | 41 000 forint | 20 000 forint |
5. | 120 felett | 81 000 forint | 61 000 forint | 41 000 forint |
Külöadót vezetnek be a gyógyszerforgalmazóknál
A gyógyszerforgalmazóknál a július elsejétől esedékes különadó mértékét idén és jövőre az általuk forgalmazott gyógyszerek termelői és fogyasztói ára közötti különbség alapján állapították meg; ennek mértéke a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén pedig 28 százalékos.
A távközlési cégeknek 2021-es árbevételük után kell fizetniük
Az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak nettó árbevételük alapján sávos pótadót kell fizetniük. Ennek mértéke az 1 milliárd forintot meg nem haladó bevételrész után 0 forint, 1-50 milliárd forint közötti árbevétel része után 1 százalék, 50-100 milliárd forint közötti árbevétel után 3 százalék, az 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel része után pedig 7 százalék. Az árbevétel számításánál az egymással kapcsolt vállalkozások árbevételét össze kell adni, ez adja az adó alapját. A vállalatok által fizetendő pótadót a 2021-es adóévben elért eredmény alapján állapítják meg.
A biztosítótársaságoknak is kell pótadót fizetniük
A beszedett biztosítási díjak alapján kell pótadót fizetniük biztosítótársaságoknak, a távközlési cégekhez hasonlóan sávos rendszerben, de attól eltérő kulccsal. Idén az 1 milliárd forintot meg nem haladó nem életbiztosításból származó biztosítási díj része után 4 százalékos, az 1-18 milliárd forint közötti rész után 8 százalékos, a 18 milliárd fölötti rész után pedig 14 százalékos pótadót kell fizetniük. Az életbiztosítási szolgáltatások értékesítéséből származó biztosítási díjak 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százaléknyi, az 1-18 milliárd forint közötti rész után 3 százaléknyi, a 18 milliárd forint meghaladó bevételrész után pedig 6 százaléknyi pótadót kell fizetniük a biztosítóknak idén. 2023-ban a fentiektől eltérő sávokat határoz meg a közlöny, a pótadó mértéke is kisebb.
Így fizetik az extraprofitadót a kiskereskedők
A kiskereskedőknek a jelenleg fizetett kiskereskedelmi adójuk 80 százalékát kell befizetniük pótadóként 2022-ben. 2023-ban megemelkedik a kiskereskedelmi adó, amelynek mértéke 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó bevétel után 0,15 százalék, a 30 milliárd
forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék lesz.
Drágább lesz az alkohol, a cigaretta és a chips is
A korábbi bejelentéseknek megfelelően emelkedik a dohánytermékek, az szeszes italok jövedéki adója, valamint a népegészségügyi adó – köznyelven chip adó – mértéke is. Változik az áram, a fűtőolaj, a PB-gáz, a szén illetve az LPG jövedéki adójának mértéke is.
