Megugrik a nemteljesítő hitelek száma - készülnek a követeléskezelők

Több mint 300 milliárd forintra rúg évente átlagosan a hazai követeléskezelői piac volumene, és több 10 ezer dolgozónak biztosít munkát, cél egy szektorális törvény megszületése – hangsúlyozta a Világgazdaság podcastjában Bódizs Kornélt a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) az elnöke.
 

A MAKISZ  -nak 41 tagja van és mára professzionális szervezetté vált, olyannyira, hogy tagjaik kizárólag olyan pénzügyi vállalkozások és cégek lehetnek, amelyek a behajtási piacon szabálykövető, etikus, méltányos, mégis sikeres üzleti modellt tudnak felépíteni és működtetni. A hazai követeléskezelői piac 90 százaléka tartozik a MAKISZ égisze alá. Bódizs Kornél ismertette, hogy egy átfogó szektoriális törvény megszületését szorgalmazzák. 

Jelenleg ugyanis nincs speciális követeléskezelési törvény, különböző ajánlások szerint dolgoznak. 

A jogszabály kezdeményezése nem öncélú: mindenki számára átlátható jogi környezet megteremtése a cél, amely megkülönbözteti és védelemben részesíti az együttműködő adósokat, működési és szakmai elvárásokat támaszt a követeléskezelőkkel.

Az elnök hozzátette: a MAKISZ tagjai ma már évente több tízezer együttműködő ügyfélnek biztosítják azt, hogy egyedi megállapodások megkötésével tudjanak kilábalni az adósságok okozta nehéz élethelyzetből.  

Ez is igazolja, hogy a követeléskezelők nem a bírósági eljárásban és a végrehajtásban, hanem elsősorban a realitások figyelembevételével megkötött megállapodásban érdekeltek.
Bódizs Kornél kitért arra is, hogy a következő időszakban a moratóriumos követelések újra megjelennek a piacon. Sőt, azzal kalkulálnak a MAKISZ-ban, hogy a törlesztési moratórium miatt felhalmozott késedelmes, valamint felmondott követelések egyszerre nagyobb számban jelennek meg. A MAKISZ vezetője azt is elmondta: régóta szorgalmazzák az adatkezelési ellentmondások megszüntetését is a joggyakorlatban, és egyértelmű, jogszabályi felhatalmazást kívánnak elérni ahhoz, hogy az adósok adatait az együttműködés és a megállapodás-keresés keretében felhasználhassák, nyilvántarthassák.