Nagyon alacsony hatásfokkal dolgoznak az egészségügyi intézmények az átlagfinanszírozás miatt, mondta Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója, az IME Országos Egészség-gazdaságtani konferencián. Nem vagyunk jók, nem vagyunk hatékonyak – ezzel kezdte előadását a főigazgató.
Az egészségügyi intézmények finanszírozásával kapcsolatban megjegyezte, amikor a járvány megjelent, akkor hozták meg azt a döntést, hogy az egészségügyi ellátórendszer fenntarthatósága miatt bevezetik az átlagfinanszírozást.
Ezt akkor meg kellett lépni, erre nemzetközi példák is voltak, sokan váltottak akkor, de ez most már idejét múlta.
Hangsúlyozta, annak ellenére, hogy óriási pénztömeg érkezett az egészségügybe a hatékonyság nem növekedett. A tételes ráfordítások a bér jellegű kifizetések fedezetére szolgáltak, példaként említette, hogy 2022-ben már 769 milliárd forintot fizettek ki bértámogatásként az E-alapon belül, a teljes bérhányad a szakellátásban 85-86 százalékra rúg, a dologi kiadások növekedését ugyanakkor nem követték a többletkifizetések. 2022 első négy hónapjaiban az betegadatok alapján, már nem a járvány határozza meg az ellátórendszer működését. Kiss Zsolt szerint, ha összevetik az átlagfinanszírozást a pandémiát megelőző időszakkal, akkor az látszik, hogy a városi ellátási rendszerben 30 százalékos elmaradás van, a megyei ellátóknál 22 százalékkal kevesebb beteget látnak el, az egyetemi klinikák pedig 17 százalékos mínuszban van.
Muszáj lesz egy teljesítmény és minőségi alapon történő finanszírozási modellt alkalmazni, ami a hatékonyságot növeli – hangsúlyozta.
Júliusban, augusztusban békén hagyják
Előadásában kitért a várólistákra is. Az elmúlt tíz évben 58 milliárd forintot fordítottak a várólisták csökkentésre, és a 2023-as költségvetésben is biztosított ezek fedezete. Míg 3 évvel ezelőtt még az OECD országok között is nagyon jól állt Magyarország a várólisták tekintetében, a koronavírus-járvány miatt felhalmozódó ellátásokat egyelőre nem sikerült lefaragni, annak ellenére, hogy a biztosító tavaly óta 30 százalékkal magasabb összeget fizet ezekért a műtétekért.
A nyári hónapokban a várakozó betegek száma tovább fog emelkedni, éppen ezért döntöttek úgy, hogy júliusban és augusztusban még nem, de szeptember 1-jétől élesbe fordul a várólista, visszakapcsolják az összes kontrollpontot – mondta a NEAK főigazgatója, aki szerint olyan ellátásoknál is vezetni kellene a várólistákat, mint például az onkológia területe, ezt más országokban már alkalmazzák és igen is javítja a várakozási idők hosszát. Példaként említette, hogy a PET CT hozzáférések lehetősége, ahol bevezették a real time rendszert, az nagyon szépen alakul. A váróslistanem ördögtől való – emelte ki.
Véleménye szerint, azoknál a beavatkozásoknál, ahol 60 napnál többet kell várakoznia egy betegnek, indokolt a várólista bevezetése.
Biztosítói szemmel nézve, hogy 2022-ben 616 ezer beteghez képest, 468 ezer beteg ellátása valósult meg az átlagfinanszírozás miatt, ez óriási elmaradást jelent, hangsúlyozta Kiss Zsolt.
Beszélt arról is, hogy hamarosan elindul a betegelőjegyzési rendszer a járóbeteg szakellátásban, a finanszírozási rendszer átalakításával pedig bevezetnek egy szakma szerinti szorzó alapú belső forrásrendezést, aminek a célja az, hogy a rendszer hatékonyabban működjön, és eredményes legyen, ami azért fontos, mert jelenleg rossz hatékonysággal vásárol a NEAK közfinanszírozott ellátást a rászorulók részére.
