Egyelőre semmi nem állítja meg Magyarországon az árak száguldását, júliusban is folytatódtak az elmúlt hónapokra jellemző átárazások, ami a kormányzati adóintézkedésekkel párosulva újabb lendületet adott az áremelkedéseknek:

a VG elemzői konszenzusa szerint a nyár közepén 13 százalékra gyorsulhatott az infláció, júniushoz képest pedig 1,6 százalékkal emelkedhettek a fogyasztói árak, miközben a maginfláció is már a 15 százalékos szint közelében jár. Ami azonban még ennél is aggasztóbb, hogy hónapról hónapra tolódnak feljebb az éves várakozások: a mostani számítások szerint idén csaknem 12,5 százalékos lehet a drágulás, és jövőre sem fog érdemben lassulni.

Júniusban a fogyasztói árak 11,7 százalékkal nőttek, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak. A múlt havi adatokat pedig kedd reggel teszi közzé a Központ Statisztikai Hivatal.

bolt
Fotó: Shutterstock

Az egyedi hatások is pörgették az inflációt

Júliusban az élelmiszerek, a tartós cikkek és egyéb cikkek (pl. papír, háztartási vegyi anyagok) területén egyaránt folytatódtak az átárazások, ami leginkább az élelmiszereknél okoz látványos drágulást

– mondta a VG-nek Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője, aki szerint a neta (chipsadó), valamint az alkoholos italok és a dohánytermékek jövedéki adójának emelése szintén hozzájárult az infláció gyorsulásához, amelyet némileg fékezett az üzemanyagok árának tavaly júliusi megugrása okozta bázishatás.

Szintén az egyedi hatásokat emelte ki kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szakember szerint a nyár folyamán – szezonális hatások miatt – jellemzően az éves átlagnál gyengébb havi infláció szokott mutatkozni, ugyanakkor az extrém körülmények és az említett tényezők következtében aligha számíthatunk hasonlóra idén. Ráadásul, véleménye szerint, a különadóval sújtott szektorok is megkezdték az áralkalmazkodást, bár megjegyezte, ezek a hatások egyelőre rendkívül nehezen becsülhetők. Mindenesetre az biztos: a termelői árak további emelkedése is abba az irányba mutat, hogy tovább erősödhetett az inflációs nyomás a gazdaságban.

Már most is élelmiszerválság van, de ami jövőre jön, még sokkal rosszabb lehet

Az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót.

A forintgyengülés és a rezsicsökkentés átalakítása is megjelenhetett

Az egyre erősödő drágulási hullám mára minden termék- és szolgáltatáscsoportot utolért, egyedül talán a távközlési szolgáltatásokat lehet kivételként említeni

– mondta Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője.

A szakember szerint a drámai mértékű forintgyengülés hatása vélhetően gyors áttételekkel érvényesült a hónap folyamán, főként az importált élelmiszerek és iparcikkek körében, míg a piaci szolgáltatások áremelkedését a szabadidős szolgáltatásokkal kapcsolatos kereslet élénkülése is gyorsíthatta.

Szintén az árak gyors megugrását válthatták ki a rezsicsökkentés átalakításával kapcsolatos hírek, elsősorban a szabadáras energia, valamint a lakásfelújításhoz kapcsolódó anyagok és szolgáltatások esetében.

Augusztusban fog igazán nagyot ugrani az infláció

Halász Ágnes arra mutatott rá, hogy a rezsitámogatás csökkentése augusztusban csaknem a duplájára gyorsítja majd a drágulás havi ütemét, amitől az alacsony bázissal párosulva az éves árindex 17 százalék közelébe emelkedhet. Virovácz Péter is úgy kalkulált, hogy nagyjából 2-3 százalékponttal emelheti meg az infláció mértékét a rezsi emelkedése. Az idei inflációs csúcspont szerinte nagyban múlik azon, hogy mi történik október elseje után. „Ha véget érnének az árstop-szabályozások, akkor az év egészét nézve is már inkább 13 százalék feletti átlagos inflációval számolhatnánk, miközben az inflációs csúcspont ősszel 18-19 százalék körül lehetne. Ha csak részben változnak a szabályok, akkor sikerülhet 13 százalék alatt tartani az éves átlagos inflációt, míg a csúcspont olyan 16-17 százalék közelében maradna” – becsülte meg a várható számokat az ING Bank elemzője.