A jegybank az elmúlt időszakban többször is kommunikálta, hogy eljött az ideje a monetáris szigorítási ciklus felülvizsgálatának és a kamatemelések lezárásának, ám ez a bizonytalan gazdasági környezetben nem feltétlenül célravezető – értékelte Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének bejelentését a kamatemelési ciklus lezárásáról Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője.
A szakember szerint a jegybanknak addig kellene folytatnia a kamatemeléseket, amíg nem látszódik az tetőzése, amely legkorábban az idei év végével következhet be. Az energiaárak továbbra is erős volatilitást mutatnak, ami begyűrűzik minden termék árába. Itt megnyugvásra az orosz–ukrán háború lezárásáig, vagy a szankciók feloldásáig nem lehet számítani, ami viszont tartósan magas energiaárakat, és ezzel inflációs nyomást eredményez, valamint rontja a fizetési mérleg egyenlegét is. A kamatemelések folytatására emellett azért is szükség van, mivel támogatják a forint árfolyamát, amely pedig kihatással van az importált termékek árain keresztül az inflációra is.
Ezen folyamatok, kiegészülve az aszály és a háború élelmiszerárakra gyakorolt hatásával, illetve a rezsicsökkentés korrekciójának szeptemberi megjelenésével az inflációs adatokban, várakozásunk szerint azt indukálják majd, hogy a pénzromlás üteme a következő hónapokban 20 százalék fölé emelkedik.
– mondta Molnár Dániel, hozzátéve, hogy ilyen inflációs szintek mellett a kamatemelések túl korai leállítása jókora kockázatot hordoz magában, még azzal együtt is, hogy az inflációt döntően meghatározó kínálati tényezőkre a jegybanki politika nem tud hatást gyakorolni.
Régiós összehasonlításban Csehországban és Lengyelországban várhatóan a következő időszakban érdemben nem szigorodnak majd tovább a kamatkondíciók, ami kedvező helyzetet teremthet a forint számára, míg az Európai Központi Bank várhatóan tovább folytatja majd kamatemelési ciklusát.
„Fontos kérdés lesz a következő időszakban, hogy mennyire lesznek hatékonyak a jegybank likviditáslekötő intézkedései – a kötelező tartalékráta emelése, a jegybanki diszkontkötvény-aukciók, valamint a változó kamatozású, hosszú futamidejű betét bevezetése. Ezek várhatóan erősítik majd a jegybanki transzmissziót a likviditás célzott lekötésén keresztül, ami kiemelten fontos a jelenlegi turbulens gazdasági környezetben” – mutatott rá Molnár Dániel.
A kamatemelési ciklus lezárását lehetővé tette, hogy az előretekintő reálhozam pozitív lett, az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottá váltak – mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője, aki rámutatott: ebben az is szerepet játszhatott, hogy az elmúlt hónapokban közeledtek az álláspontok a kormány és az Európai Bizottság között az uniós források lehívásával kapcsolatban, valamint javult a monetáris transzmisszió az fx-swap- és az állampapírpiacon is.
A szakember jelezte, hogy a monetáris kondíciók szigorítása a likviditás szűkítésével folytatódik. Ennek megfelelően október 1-jétől emelkedik a kötelező tartalékráta, elindulnak a rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciók, és bevezetésre kerül egy hosszabb futamidejű betéti eszköz.
