Lezártuk a 16 hónapja elindított kamatemelési ciklust, de a monetáris szigorítás folytatódik - jelentette be Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, miután a monetáris tanács mai ülésén váratlanul 125 bázisponttal 13 százalékra emelte az alapkamatot. A jegybank vezetője hangsúlyozta, nincs vége az infláció elleni küzdelemnek, továbbra is a drágulás ellen küzd az MNB, ám más eszközökkel. A fogyasztói árak emelkedésének üteme csak jövőre kezdhet lassulni, a tolerancia sáv szélére azonban csak 2024-ben érhet az index.

MATOLCSY György, Szeged, 2022. szeptember 22.Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond a 60. Közgazdász-vándorgyűlés megnyitóján a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központban 2022. szeptember 22-én.MTI/Rosta Tibor Szeged, 2022. szeptember 22.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond a 60. Közgazdász-vándorgyűlés megnyitóján a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központban 2022. szeptember 22-én.
MTI/Rosta Tibor
Fotó: Rosta Tibor / MTI

Matolcsy György megismételte, amit a Közgazdász-vándorgyűlésen mondott, hogy  2020-as évtized emlékeztet a 70-es évekre, amikor az alacsony növekedés magas inflációval párosult. Ugyanakkor szerinte a Magyar Nemzeti Bank elsőként ismerte ezt fel, ami elmondható a FED-ről is. 

Matolcsy szerint ezért emelték a legmagasabb szintre az alapkamatot. Hozzátetette, hogy egy sor kihívás párosul az inflációval, mint a folyó fizetési mérleg, illetve a költségvetés hiánya. A jegybank a pénzügyi stabilitást is figyelembe veszi a monetáris politikai döntéseknél - tette hozzá.

Nincs értelme továbbmenni két számjegyű alapkamatnál

- tette egyértelművé Matolcsy György. Az MNB azonban fenntartja, hogy vissza kell térni az egyensúly és növekedés útjára, amelyről a covid miatt letértünk. A jegybank vezetője megismételte azon korábbi kritikáját is miszerint a magyar költségvetés letért a közös lengyel-magyar egyensúlyi pályáról. Ezért szerinte most fel kell gyorsítani az átmeneteket Magyarországon, így a digitális, versenyképességi átmeneteket, illetve a felsőoktatás átszervezését. Ehhez azonban tőke kell - hangsúlyozta az MNB elnöke. 

Virág Barnabás alelnök közölte, hogy a monetáris tanács elfogadta az új, szeptemberi inflációs jelentést, amelyből kiderül, hogy a fogyasztói árak a következő hónapokban is emelkedő pályán maradnak, viszont 2023-tól az árleszorító hatás egyre erőteljesebb lesz.

Idén 13,5-14,5, míg jövőre 11,5-14 százalék között várható az éves átlagos infláció. A gazdasági növekedés idén 3,5 és 4,5 százalék között, 2023-ban pedig 0,5-1,5 százalék között lesz az alelnök szerint, de a kockázatok itt lefelé mutatnak.

Hangsúlyozta, hogy a monetáris szigorítás tovább folytatódik, hogy az inflációs várakozásokat tovább horgonyozzák. A szigorú monetáris kondíciók fennmaradnak, a likviditás szűkítés és a monetáris transzmisszió további erősítése marad a jegybank fókuszában, ennek érdekében az MNB kész tovább lépésekre - fogalmazott Virág Barnabás.

"Magyarország megnyerte az elmúlt évtizedet, ami lehetőséget teremtett arra, hogy megnyerjük a covid elleni a háborút. Most a tét az, hogy megnyerjük a 2020-as évtizedet. Ehhez tudjuk a kulcsot, ami egy intenzív felzárkózási pálya, de el kell kerülni az olyan növekedést, ami az eladósodásból és hitelből származik" - mondta a sajtótájékoztató végén Matolcsy György.