Az és az miatt a legtöbb cég kénytelen fizetésemeléssel és egyéb megoldásokkal maradásra bírni a munkavállalóit. A leggyakoribb intézkedések az évközi bérfejlesztés, valamint a négynapos munkahét bevezetésének lehetősége. A Jófogás elvégzett egy nem reprezentatív munkaerőpiaci kutatást, amiben több mint 500 kékgalléros munkavállaló és több mint 90 munkáltató vett részt. Az online felmérést 2022. július és augusztus hónapokban végezték. Az eredményekből kiderült, hogy a munkavállalók életminőségét egyre rontó gazdasági környezet miatt felgyorsultak az évközi béremelésről szóló tárgyalások a cégeknél.
A munkaerő megtartásával kapcsolatban előremutató eredménynek tekinthető, hogy a kutatásunkban részt vevő munkáltatók 27 százalékánál már életbe léptek évközi béremelések
– mondta a Jófogás apróhirdetési és ügyfélkapcsolati vezetője, Draskovits Tímea. Hozzátette, hogy az esetek felében 8–11 százalékos emelést eszközöltek a foglalkoztatók. Arról is beszélt, hogy a kutatásban részt vevő vállalkozások 24 százaléka azt mondta, hogy biztosan nem tervez béremelést, 35 százalék pedig még bizonytalan ezzel kapcsolatban.
Nincs mese, emelni kell a béreketTavaly még nem tervezett bónusszal, a meglévő juttatások mértékének, körének bővítésével, és a hároméves bérmegállapodás 2023-as részének megvizsgálásával, ritkábban alapbéremeléssel is reagálnak a vállalatok arra, hogy az infláció miatt és alkalmazottaik megtartása érdekében növelniük kell a jövedelmeket. A munkavállalók elvárása egyszerűbb: inflációkövető bérrendezést szeretnének. A VG megkérdezett több nagyvállalatot is arról, hogyan kezeli a kiélezett helyzetet. |
A mindennapos megélhetési válság miatt a növekvő bérigények és a vállalatok számára is emelkedő rezsi- és üzemeltetési költségek miatt
a foglalkoztatói oldalon is alternatíva lehet a 4 napos munkahét bevezetése.
A kutatásban részt vevő munkavállalók több mint kétharmada ezt jó megoldásnak tartja, amennyiben nem csökken a fizetésük. A kékgalléros munkáltatók oldalán a gyártási és termelési folyamatok átszervezésével és a technológiai rendszerek átalakításával kapcsolatos nehézségek miatt azonban sokkal nagyobb kihívást jelenthet a négynapos munkahét bevezetése. Csupán a válaszadók 10 százaléka vette komolyan fontolóra, miközben 25 százalékuk még alapvetően nem zárkózott el a gondolattól.
Kutatásunk eredményei alapján a munkáltatóknak a bumeránghatás kezelésére és ösztönzésére sincs kialakult stratégiájuk, pedig a munkavállalók egyharmada tért már vissza korábbi munkáltatójához. 53 százalékuk ráadásul fél-egy éven belül. Ebben komoly potenciál lehet, különös tekintettel arra, hogy a válaszadók túlnyomó része szakmán és megyén belül szokott munkahelyet váltani
– tette hozzá Draskovits Tímea.
