Óriási nyomás alatt vannak a munkaadók, ha meg akarják tartani a munkaerőt, nincs más választásuk, emelniük kell a béreket, akkor is, ha eközben egyre durvább termelési költségekkel szembesülnek – mondta a VG-nek Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, akit lapunk a jelenlegi magas inflációs környezetről és ezzel kapcsolatban a béremelések esélyéről, hatásáról kérdezett.

spar
Fotó: Kallus György/Világgazdaság

Amíg nincs egy brutális válság, muszáj lesz emelniük a béreket a cégeknek

Németh Dávid rámutatott, hogy bár az előrejelzések szerint lassul a gazdaság kibocsátása a következő hónapokban, a munkaerőhiány és a munkavállalók alkupozíciója – amely folyamatosan hajtja fel a béreket –, továbbra sem gyengül érdemben, legfeljebb kisebb korrekció jöhet. Persze ez is könnyen változhat. „Hacsak nem jön egy brutális válság, amely viszont tömeges elbocsátásokkal járna” – jegyezte meg. Mindenesetre úgy véli, hogy a hazai munkaerőpiac nagyobb megrázkódtatások nélkül megúszhatja a mostani időszakot is, a munkanélküliségi ráta megugrása nem várható, maximum a nyitott pozíciók száma csökkenhet vagy kisebb átrendeződés jöhet az egyes szektorok között. 

A K&H Bank szakembere amiatt is érdekesnek tartja az őszi időszakot, hogy a cégek általában az év első felében hajtják végre béremeléseket, az év második felében már kevésbé jellemző, ám a mostani magas infláció ezen is változtathat. 

Úgy látja, hogy az elmúlt hónapokban mért 10-15 százalék közötti növekedési ütem az idei után jövőre is fennmaradhat. Az persze már más kérdés, hogy ebből mit hárítanak át az árakba, eddig tulajdonképpen mindent áthárítottak.

Inflációs bérrendezést várnak a munkavállalók

A fogyasztói árak közel 15 százalékos emelkedése miatt tárgyalásokat kezdeményeztek a szakszervezetek az állami közszolgáltató cégeknél. A vasútnál, a Volánnál és a Magyar Postánál 2021 nyarán írták alá a szakszervezetek a munkáltatókkal a három évre szóló bérmegállapodást, amely átlagosan 15 százalékos alapbéremelést jelent. A bérmegállapodás aláírásakor ugyanakkor még nem számolt senki a vártnál jóval magasabb, immár éves alapon már a 15 százalékot meghaladó inflációval. Az árak emelkedésének üteme azt eredményezte, hogy a béregyezségben foglalt alapbérrendezés mellett is csökken az érintett munkavállalók fizetésének reálértéke.

A VG.hu információi szerint 

a szakszervezetek már jelezték a vállalatvezetőknek, hogy további bérrendezést tartanak szükségesnek. A képviseletek elsősorban az alapbérek további emelésére törekednek.

A versenyszférában gyakorlatként megjelenő egyszeri vagy rendszeres, több hónapon át járó bérkiegészítés is napirendre kerülhet. Az országos szakszervezeti konföderációk egyelőre még nem kezdeményeztek országos érdekegyeztetést, de úgy tudjuk, rövidesen erre is sor kerülhet. Az állami cégek várhatóan nem tudnak önerőből végrehajtani egy átfogó, minden munkavállalóra kiterjedő, érzékelhető bérfejlesztést vagy bérkiegészítést.

A kormánynak kell tehát mérlegelnie, hogy a költségvetés terhére lát-e lehetőséget arra, hogy a közszolgáltató cégek állami pluszforrásból emeljenek a fizetéseken.

Az állami támogatásra ráadásul meglehetősen korlátozottak a lehetőségek a postánál, mivel az uniós szabályok értelmében egy ilyen, piaci versenyt befolyásoló lépés eljárást vonna maga után.

Egyre nagyobb nyomás nehezedik tehát az állami cégek menedzsmentjére, így a kormányra is: mind a közösségi közlekedésben, mind a postánál jelentős a munkaerőhiány. A versenyszférában ráadásul az állami cégekhez képest jóval jelentősebb bérfejlesztéseket hajtottak végre a társaságok az elmúlt években, és az inflációs nyomást is próbálják kezelni. Ennek következménye, hogy az állami cégeknek egyre nagyobb konkurenciát jelentenek a piaci szereplők a munkaerőért folytatott versenyben. A tovább fokozódó munkaerőhiány komoly következményekkel járna, mivel a kritikussá váló létszámhiány veszélybe sodorná a közszolgáltatások biztonságos fenntartását.

A VG megkérdezett hazai nagy állami és piaci foglalkoztatókat, bankokat, hogy hogyan kezelik a béremelési kényszerhelyzetet. Jellemzően extra juttatásokról tájékoztatták lapunkat, de volt példa bérkorrekcióra is.

A nemek közötti különbségre is figyelnek

A Yettelnél azt közölték, a vállalatnál a béreket hagyományosan az év első felében vizsgálják felül. Ez az idén is így történt, és céges szinten a 2021-es infláció mértékét meghaladó béremelést kaptak a kollégák. (A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján tavaly átlagosan 5,1 százalékkal nőttek az árak az előző évhez képest.)

A VG által készített banki körképből kiderült, a K&H év elején 7,5 százalékos béremelési keretet biztosított, míg a Raiffeisen Banknál két általános emelést hajtanak végre az idén. Az UniCredit Banknál azt írták, hogy évente egyszer van kompenzációs ciklus, ilyenkor a munkavállalók fizetését nem csupán az inflációs ráta változásai, hanem olyan szempontok alapján is módosítják, mint a teljesítmény, a bérszintek változása vagy az esetleges szervezeti változások miatt szükséges kiigazítások. „Emellett nagy hangsúlyt fektetünk arra is, hogy az azonos szerepkörök közötti bérkülönbség nemek tekintetében a minimális szinten maradjon” – hangsúlyozták, hozzátéve, figyelemmel kísérik a makrogazdasági környezetet, és a bank eredményeivel összhangban mérlegelni fogják a HR-költségek esetleges további módosítását.

A Magyar Posta rátett 5 százalékot, adott százezret, és még nincs vége... 

A Magyar Posta az idei évre tervezett 9 százalékos bérfejlesztés mellett további béremelést hajtott végre márciustól átlagosan 5 százalékos mértékben az alacsonyabb keresetű, elsősorban a végrehajtásban dolgozó munkavállalói között a társaságtól kapott válasz szerint. A kétlépcsős béremeléssel együtt akár 16 százalékos bérfejlesztésben is részesülhettek a munkatársak. Emellett idén bruttó 100 ezer forint további egyszeri kifizetésre lesz jogosult minden munkavállaló, illetve a legalább 15 éve a Magyar Postánál dolgozó kollégák még ezenfelül – az eltöltött évek számától függően 22 500–75 000 forint további kifizetésre jogosultak.

Az MVM az ősszel méri fel, mennyit emeljen jövőre

A cégcsoportként működő MVM-nél csoportszintű megállapodásokat köt a munkáltatói és a munkavállalói oldal, ezen megállapodások a társaságcsoport nagy részére kötelező, egyes tagvállalatok számára iránymutatásként szolgálnak. A 2021-ben született hároméves bérmegállapodás megkötésekor a felek elsősorban az alacsonyabb keresetűek béremelését tekintették kiemelten fontosnak, 2022-re pedig egy többlépcsős béremelésről rendelkeztek. 

Ennek alapján a második lépcsős emelés júliusban történt meg.

A hároméves bérmegállapodásban rögzítettek szerint a felek minden évben felülvizsgálják a béremelés következő évi mértékét az aktuális gazdasági helyzetnek megfelelően, erre az idén is sor kerül, várhatóan ősszel. „Az MVM-nek fontos, hogy stabil és kiszámítható körülmények között dolgozzanak a munkatársak, garantálva ezzel az ügyfelek kiszolgálását és Magyarország ellátásbiztonságát” – hangsúlyozták a válaszban.

A MÁV-Volán előre hozta a lojalitási kifizetést, és kész a tárgyalásra

A MÁV-Volán csoportnál jelenleg hároméves, 2023-ig tartó bérmegállapodás van érvényben. 2022-ben ennek megfelelően 10 százalékos, de legalább 40 ezer forint összegű béremelés történt. Jövőre további 5 százalékos, alanyi jogú bérfejlesztésben részesülnek a cégcsoport munkavállalói. Az idén júniusban ezen túlmenően, az év végi lojalitási kifizetést előre hozva egyszeri, egyösszegű, 230 ezer forintos, akár SZÉP-kártya juttatásként is kérhető kifizetést hajtott végre a vállalat. A hároméves bérmegállapodás lehetőségként rögzíti, hogy annak 2023. évi tartalmával kapcsolatban a munkáltató és az érdekképviseletek tárgyalhatnak. 

A beérkezett szakszervezeti egyeztetési kezdeményezések alapján a tárgyalások előkészítése megkezdődött a MÁV-Volán csoportnál.

A SPAR-nál segít a vásárlási kedvezmény

A SPAR 2017 és 2021 között több mint 40 milliárd forint értékű bérfejlesztést hajtott végre saját forrásból, erre a célra 2022-ben 8,6 milliárd forintot fordított. A vállalat a garantált bérminimum, illetve a minimálbér jogszabályban rögzítettnél magasabb bért biztosít 2022-ben is a munkavállalóinak. A béremelést minden év januárjában hajtja végre, és ez ebben az évben sem volt másképpen. Munkavállalói a már emelt bért januárra is érvényesen a februári átutalással kapták először kézhez.

A SPAR az alapbéren túl változatos béren kívüli juttatásokat is biztosít munkavállalóinak:

  • az idén is megmarad a 13. havi juttatás;
  • hűségprogram keretében jubileumi juttatást ad, a SZÉP-kártya juttatás mértéke pedig annál nagyobb, minél régebben dolgozik valaki a SPAR-nál;
  • rendelkezésre áll az alapvetően havi 100 ezer forintig a 10 százalékos kedvezményt adó dolgozói vásárlási kedvezmény, amely 2022-ben már az első munkanaptól jár a kollégáknak, és amely 2022. 09. 01. és 2022. 12. 31. között 15 százalékos kedvezményszintet biztosít havi 120 ezer forint vásárlási összeghatárig; a gépkocsival történő munkába járás költségét a vállalat a törvényben meghatározott, kilométerenkénti 15 forint helyett 35 forinttal téríti meg.

Két részletben ad extra juttatást a Mol

A Mol vezetése a már megvalósított, átlagosan 7 százalékos alapbéremelésen és a július 1-jei 10 százalékos bónuszbeépítésen túl egy új, extra juttatásról döntött a VG-nek küldött válasza szerint. A társaság közölte, hogy ebben a jelenlegi élethelyzetben ezzel is támogatni kívánja munkatársait. Az extra juttatás a munkavállalók havi alapbérének 5 százaléka, ezt a pénzt az idei második 6 hónapra fizetik ki. Az összeget két részletben utalja: szeptember és december elején. A juttatásban minden olyan alkalmazott részesül, aki forintban kapja bérét.

„A Molnál mindig is azt képviseltük, hogy a sikerek és a nehézségek közösek. Nincs ez másképpen ebben a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben sem. Folyamatosan arra törekszünk, hogy megőrizzük a munkavállalóink juttatási csomagjának versenyképességét és minden élethelyzetben segíteni tudjuk őket. Ezért is döntöttünk az extra juttatásról az érvényes idei kollektív szerződés részeként kötött bérmegállapodáson felül” – idézi a válasz Bauer Dávidot, a Mol Magyarország HR-vezetőjét.