Miközben az Európai Bizottsággal (EB) újabb és újabb köröket fut a magyar kormányzat, beleértve a nemzetközi oktatási programokat is, a hazai vezető egyetemek jobb híján maguk segítenek finanszírozni a következő Erasmus-félévet, és hirdetik is, hogy lehet pályázni.

Audience,Listens,Lecturer,At,Workshop,In,Conference,Hall
Audience listens lecturer at workshop in conference hall
Továbbra is lehet majd külföldön hallgatni.
Fotó: Anton Gvozdikov / Shutterstock

Nem állunk jól az EB-vel folytatott vitában, hogy mennyire, az már attól függ, éppen kivel beszélünk. Május közepén például Navracsics Tibor, az uniós források felhasználásáért is felelős területfejlesztési miniszter optimistán nyilatkozott, mondván: „A megszokott ritmus szerint zajlanak a tárgyalások a közérdekű alapítványok ügyében, közel állunk a megállapodáshoz.” 

Tíz nappal később viszont Johannes Hahn költségvetési biztos jelezte: „További fontos kérdések várnak megoldásra, ezért még a közelében sem járunk a célnak.”

Ösztöndíj van, kiegészítő támogatás nincs

Mindez természetesen azt jelenti, hogy lóg a levegőben az Erasmus- és Horizont-programok jövője is, ugyanakkor a vezető hazai felsőoktatási intézmények közül a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) is folytatni kívánja a részvételt, olyan áron is, hogy maga segít a következő szemeszter finanszírozásában.

Happy,Group,Of,Friends,Having,Fun,Together,On,Subway,Metro
Happy group of friends having fun together on subway metro stairs - Soft focus on bottom right girl
A Corvinus és a BGE diákjai örülhetnek.
Fotó: Shutterstock

A BGE arról tájékoztatta a diákjait az Eduline oktatási szakhonlaphoz eljutott levél szerint, hogy az intézményt működtető alapítvány úgy döntött, 

az egyetem fogja finanszírozni az őszi félévben a tanulmányi mobilitásra kiutazó hallgatók ösztöndíjat. Az ösztöndíjak mértéke megegyezik majd a pályázati kiírásban szereplő összegekkel. 

Ehhez tartozik egy apró betűs rész is, mert a kiegészítő támogatások ezúttal nem lesznek hozzáférhetők, és az egész tanévet külföldön tervező hallgatókkal is csak az őszi szemeszterre fognak szerződni.

A BGE amúgy éppen bejelentette, hogy hosszú távú együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az Envisage-hálózat egyetemeivel. Kiemelték, hogy a stratégiai szövetség a közelmúltban pályázott közel 6 millió euró (2,2 milliárd forint) értékű támogatására az Erasmushoz tartozó Európai Egyetemi Hálózatok-programban az oktatás, a kutatás, az innováció és a társadalmi szolgáltatások közös fejlesztésére.

Magyarország első számú üzleti egyetemeként, illetve a PRME Champion cím egyedüli magyar tulajdonosaként felelősséget érzünk, hogy európai együttműködések motorja legyünk, amellyel nemcsak hallgatóink nemzetközi tudásának fejlesztését, megosztását segítjük elő, hanem egy újabb nemzetközi közösség létrehozásában is aktívan részt veszünk

– mondta Heidrich Balázs, a BGE rektora.

Besegít az alapítvány, ha kell

Megtartva korábbi ígéretét, hasonlóan a saját finanszírozás mellett döntött a Corvinus is, amely honlapján közölte, hogy a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány Kuratóriuma az 2023. április 24-i ülésén eldöntötte, támogatja a következő szemeszterre már helyet nyerő hallgatókra vonatkozó pénzügyi szabályokat. Előrebocsátotta azonban,

a szabályozás akkor lép életbe, ha a kiutazók támogatási szerződéseinek megkötéséig érvényben marad, és hogy alapítványi egyetemek nem részesülhetnek uniós felsőoktatási támogatásokban. 

„Ebben az esetben az Alapítvány kiegészíti a Corvinuson jelenleg rendelkezésre álló Erasmus-forrást. Így azok az Erasmus-helyet elnyert hallgatók is kiutazhatnak, akiket a jelenlegi Erasmus-keret már nem tudná finanszírozni” – írta az egyetem, amelynek 500-600 diákja tanul külföldön évente, és ugyanennyit fogad is más országból.

Bővül a látókör

A Corvinus júniusban értesíti a diákjait az első szemeszteres Erasmus-támogatása részleteiről, és augusztusra ígért tájékoztatási a második félévről. Az utóbbi szakaszra június 2-tól, azaz pont a mai naptól június 12-ig lehet pályázni

Épp ma kezdődik a jelentkezés a tavaszi programokra.
Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

A felhívás szerint a külhoni tanulás révén bővül a látókör, mélyíthető a szakmai tudás, amihez pluszként társul a kiépíthető nemzetközi kapcsolatrendszer és olyan nemzetközi tapasztalatra lehet szert tenni, amely előnyt jelent a munkaerőpiacon.

Nagyobb számok a 2024-es büdzsében

Miközben a nemzetközi felsőoktatási programok jövője a legjobb esetben is félig van megoldva, itthon több pénz juthat az oktatásra, a 2024-es költségvetés tervezete szerint legalábbis növekszik majd a szektorra szánt pénz: az idei 2804,6 milliárd forintos összeg jövőre 3434 milliárd forintra nőhet, ami 22 százalékos emelkedés. 

Az állami egyetemek támogatása ugyan csökken, a modellváltó intézmények viszont 6 százalékkal többet kaphatnak. A gimnáziumok 3,5, az általános iskolák és óvodák támogatása 6,6 százalékkal nő. A közoktatásért felelős Klebelsberg Központ 10 százalékkal kaphat többet.