Ilyen gazdaságra nem csak a cápa, a többi tengeri állat is rámozdul – így vitázott Matolcsy és Varga

Reméljük, hogy nem a kormány hivatalos álláspontja – szúrt oda Matolcsy Nagy Mártonnak, aki véleménycikkében a jegybank célsávjának megemelését javasolta. Az MNB elnöke szerint ehhez globális megállapodásra van szükség, bár voltak felvetések, Powel nemrégiben lezárta ezt a vitát.

– jegyezte meg Matolcsy, aki szerint egy ilyen lépés a jegybank részéről pénzügyi öngyilkosság lenne, jó nagy árfolyamzuhanást kiváltva. Varga egyetértően azt mondta, hogy a kérdés inkább elméleti. 

Varga szerint a kormány igyekszik minél hosszabb távú kötvényeket kibocsátani, amelyek fix kamatozásúak. Eközben az állam eladósodik a lakosságnál, itt szerinte kicsit magasak a kamatok, de még mindig jobb, mintha a Templetonnál adósodna el az állam. Arra a kérdésre, hogy jó-e az államnak a magas infláció, azt mondta, nem éri meg, sokkal több kiadással jár. 

Varga szerint ha a mérlegek nincsenek rendben, addig tartós növekedésről sem lehet beszélni. Ez azért fontos, mert folyamatosan javul a külkereskedelmi és fizetési mérleg, tehát a gazdaság visszatér arra a pályára, amely alapból 3-4 százalékos növekedést jelent. A tárcavezető szerint az elmúlt években a magyar gazdaság szervesen beépült az autóiparba, ahol direktben csak 120 ezren dolgoznak, de itt hoztak egy politikai döntést, miszerint 2035-től csak elektromos autók lesznek. 

Ezt vétek lenne kidobni – tette hozzá. Megismételte, hogy ha az egyensúly helyreáll, akkor a növekedés is vissza fog térni, és az államháztartás finanszírozása is stabil lesz. 

Matolcsy a panelbeszélgetésen azt mondta, hogy nincs más választás, mint a versenyképesség javítása, 

– hangsúlyozta –, olcsó forrásra már nem lehet számítani a következő évtizedben. 

– magyarázta Matolcsy. hogy miért volt szükség a 2022 őszén bevezetett monetáris politikai intézkedésekre. Szerinte nemcsak a jegybank felel az inflációért, hanem a kormány és a jegybank, a kettő együtt. Ugyanakkor hangsúlyozta, ameddig nem indítanak közösen egy reformpolitikát, mint 2010 és 2013 között, addig senki ne várjon növekedést.

A versenyképesség- és a hatékonyságjavítás a legfontosabb célja a kormánynak Varga szerint, ez a két kulcs. Jól látható, hogy az európai gazdaság térvesztésben van, az energia jóval olcsóbb Amerikában és Ázsiában, mint Európában. 

Tért vesztünk közben az autóiparban, ez a magyar gazdaságra nézve is kockázat. A kkv-k hatékonyságán is van mit javítani, ahogy az export hozzáadott értékét is növelni kell a miniszter szerint. Emellett a termékfejlesztésben való részvételt is fejleszteni kell. Ezekre a gazdaságpolitikának reagálnia kell, de mindenekelőtt az inflációt kell letörni – szögezte le, ami ha sikerül, akkor visszatérhet a növekedési pályára a magyar gazdaság.

Varga Mihály az uniós forrásokról azt mondta, hogy valószínűleg megvárják a lengyel parlamenti választásokat, addig nem jönnek uniós források. Jelezte, hogy fenntartják a fiskális szigort, idén a tavalyinál kisebb lesz a hiány.

Elkötelezettek, hogy a tavalyi deficitnél kisebb legyen idén a hiány. A beruházási stopról azt mondta, hogy ha indokolt a helyzet, akkor akár folyamatban lévő beruházásokat is felfüggeszthetnek, ahogy a minisztériumi kiadási stopot is érvényesíthetik.

Kiszámítható árfolyamra van szükség Varga szerint, ami hozzá tud járulni a munkahelyek megmentéséhez. A pénzügyminiszter a hitelminősítő értékelésekről azt mondta,

A bankok pedig tőkeerősek, a mérlegproblémák is javulnak, a folyó fizetési mérleg hiánya idén várhatóan nulla százalék körül lesz, így az ikerdeficit „kitörlődött” az értékelésekből

– mutatott rá.

Az infláció gyökerét elemezve azt mondta, hogy a legnagyobb tételt az energiaárak növekedése okozta. Magyarország nem rendelkezik kapacitásokkal, villamos áramot is importálunk, ezért az energiaárak növekedése óhatatlanul megdobja az árakat. Másodsorban nagyon durva aszály volt hazánkban, harmadrészt pedig volt egy erőteljes bérnövekedési dinamika is a munkaerőhiány miatt, ez a bérnövekedés is szerepet játszott az inflációban.

– emlékeztetett arra, hogy a Covid törést hozott a költségvetési politikában, mint mondta, egy új helyzet állt elő. Ennek is köszönhető, hogy 2021-ben és 2022-ben is jelentős béremeléseket hajtottak végre, miközben visszaépítették a 13. havi nyugdíjat, illetve ott volt még az szja-visszatérítés.

– szúrt oda Matolcsynak, hozzátéve, hogy miközben a jegybank emelte a kamatot, még mindig vette az állampapírokat, „egyszerre hideget és meleg fújni nem lehet”. Sőt amikor a jegybank lezárta a kamatemelési ciklusát, még kamatemelések voltak a világban.

Azt kell kitalálni, hogy hova érkezik a labda – ezzel a felütéssel kezdte a beszédét Varga Mihály pénzügyminiszter, aki egyetért azzal, hogy a legfontosabb probléma az infláció, ebben együtt is működik a kormány és jegybank, ami nem azt jelenti, hogy mindenben egyetértenek.

Varga szerint ha túl magas az infláció, az lefékezi a növekedést, és ha nincs növekedés, akkor veszélybe kerülnek a munkahelyek. Mellékszálként megjegyezte: van moderált infláció is, mint például Japánban. Ezért ha jegybank támogatni akarja a növekedést, a moderált infláció hasznos is lehet.

A pénzügyminiszter szerint ha úgy teszik fel a kérdést, hogy a magas infláció veszélyes-e, arra az a válasz, hogy „mi az, hogy, nagyon is”. Az Eurostat legutóbbi számairól azt mondta, hogy az unió statisztikai hivatala legutóbb 14 százalékos inflációt mutatott Magyarország esetében, mint mondta a mérésekben is van eltérés.

A magyar gazdaság szerkezeti változásában vannak dicsérendő elemek. De nagyon energiaigényes a gazdasági szerkezet, ami lehúzza a folyó fizetési mérleget. Rossz esetben 9 százalékát teszi ki az energiahiányunk, a magyar gazdaság emiatt nagyon energia- és importfüggő. A magyar adósbesorolás Bod Péter Ákos szerint nem túl jó, nem vagyunk messze a bóvlitól. 

Ráadásul ki vagyunk téve a külső környezetnek, miközben fennáll a recesszióközeli állapotba való beszorulás esélye. Úgy látja, hogy nem áll vissza a korábbi trendbe a növekedés. 

A nemzetközi környezet azért fontos hazánk esetében, mert nagyon magas az államadósság, ami ugyan átlagos, közel van Ausztria szintjéhez. 

Az átlagos kamatköltség is a legmagasabb Magyarországon. A Moody’s hitelminősítéséről azt mondta, hogy szerinte nagy kő esett le a pénzügyminiszter válláról, ennek is köszönhető, hogy utána devizakötvényt bocsátott ki az ÁKK, de az 5 százalékos kamat nagyon magas szerinte.

Az energiaárak ugrása tolta meg az euróövezet inflációját – vette át a szót Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a jegybank korábbi vezetője. Hozzátette, hogy az Egyesült Államokban is az energiaárak növekedése rúgta be az inflációt, de ott más tényezők is szerepet játszottak. 

A jegybankárok nagyon nehezen szánják rá magukat emiatt a kamatcsökkentésre.

Ha a régiós inflációs átlagot hoztuk volna, akkor 0,3 százalékos növekedés lett volna. Ezért is teljesen hibás az az érvelés, hogy vagy infláció, vagy növekedés. Ráadásul a költségvetést is nehéz helyzetbe hozza a magas infláció, 2023-ban már 3000 milliárdot tesznek ki a kamatkiadások, ezt hívják kamatcsapdának.

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a külső környezet sem lesz jobb. Ezért szerinte a politikai elitnek is le kell vonnia a következtetéseket. Az infláció ugyanis a szegények adója, ami a szegényektől és nyugdíjasoktól vesz el – zárta beszédét Matolcsy György.

Teljes versenyképességi fordulatra van szükség – hangsúlyozta Matolcsy, hozzátéve, hogy minél kisebb a versenyképesség, annál nagyobbat üt az infláció, például az élelmiszeripar versenyképessége az utolsó előtti helyen van Bulgária előtt. Jelezte, hogy 2014-től nőtt a magyar gazdaság függősége, pedig mindig a belső erőforrásokon van a hangsúly. A függés növekedését jelzik ezek az összefüggségek.

„Magyarország kockázati megítélése nem jó – tette hozzá –, ami szintén az bizonyítja, hogy nem túl acélos a versenyképességünk.”

A jegybank sikeresen kezelte az árfolyamválságot 2022 őszén Matolcsy szerint, enélkül egy számjegyű inflációt nem lehetett volna elérni.

– ismételte meg az elnök, aki szerint az ársapkák önmagukban 3-4 százalékponttal növelték az inflációt. Mint mondta, kalandorpolitikáról volt szó. A növekedés eközben fennakadt, az infláción szerinte a növekedés veszített. A magas infláció ugyanis ellehetetleníti a növekedést, EU-bajnok inflációnak a következménye lett a gazdasági visszaesés.

Jelezte, hogy a hazai infláció 2022 közepétől válik el a régiótól, több mint 10 százalékpontos többletet mutat, „ez egy óriási gazdaságpolitikai kudarc”. Az árstopokról azt mondta, hogy egyértelműen növelték az inflációt, szétterjedt ugyanis az infláció a helyettesítő termékeken keresztül, a vállalatok átárazási erejét növelve.

„Varázslatos a hely, varázslatos a hetes szám”, ide szeretném varázsolni a valóság számait – kezdte az előadását Matolcsy György jegybankelnök. Hangsúlyozta, a legfontosabb, hogy 

Szerinte ez egy gazdaságpolitikai baleset volt. Ugyan kifelé megyünk, de a következő évtized rokonságot mutat a hetvenes évek karakterével. Minden jegybank el szeretné kerülni az 1970-es évek gondjait. Hangsúlyozta, nem az infláció vagy növekedés között kell választani, ez tévhit, ugyanis 

2020 őszén már a magyar jegybank jelezte, hogy ez egy inflációs évtized lehet, mert a hetvenes évek visszatért. Nagyon kevesen hittek ebben akkor, mindenki azt gondolta, hogy nem jön vissza az infláció. Az EU-ban először indította el a magyar jegybank az infláció elleni lépéseit, ezért kivezették a Covid-válság kezelésére hivatott programokat. Azonban azt kellett tapasztalniuk, hogy „egyedül vagyunk”, a kormány intézkedései nem társultak hozzá. Másfél év halasztást szenvedett az infláció elleni küzdelem Matolcsy szerint. Miközben a jegybank a fékre, a kormány a gázra lépett. A kormány ugyanis szerinte a magas államháztartási deficit révén és az árstopokkal együtt hozzáadott az inflációhoz.

– jegyezte meg.