Kormányátalakítás mellett döntött Orbán Viktor: Nagy Márton kezébe kerültek a legfontosabb gazdasági kérdések
Az éjjel megjelent Magyar Közlönyben szereplő kormányhatározat átalakítja a kormány kabinetjeit. A Stratégiai és Családügyi, a Gazdasági, a Növekedési és Versenyképességi, valamint a Nemzetpolitikai Kabinet helyett létrejön a Stratégiai, a Nemzetpolitikai és a Gazdasági Kabinet.
Ez azt jelenti, hogy a korábbi Gazdasági és a Növekedési és Versenyképességi Kabinet helyett már csak egy Gazdasági Kabinet fog működni, amelynek élére a gazdaságfejlesztési miniszter kerül, így minden gazdaságot érintő feladat Nagy Márton kezében összpontosul.
A Magyar Közlöny szerint a Gazdasági Kabinet vezetője ügydöntő jogkörrel járhat el a következő területeken:
- az adópolitika
- a vidékfejlesztés
- az agrárpolitika
- az államháztartás
- az állami beruházások
- az állami vagyonfelügyelet
- a költségvetés makrogazdasági megalapozása
- az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozása
- a belgazdaság
- az energiapolitika
- az iparügyek
- az élelmiszeripar
- az élelmiszerlánc-felügyelet
- a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezése, megépítése és üzembe helyezése
- a gazdaságfejlesztés
Az eddigi kabinetek rendszerében Nagy Mártonhoz tartozott a Növekedési és Versenyképességi Kabinet, a korábbi Gazdasági Kabinet élén pedig Varga Mihály pénzügyminiszter állt. Az új rendszerben a pénzügyminiszter feladatainak nagy része Nagy Mártonhoz kerül.
A közlöny megjelenése után a pénzügyminisztérium is közleményt adott ki a változásokkal kapcsolatban:
A magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára, a következő években tartósan magas ütemben, az uniós átlag felett növekedhet. A válságok leküzdésével a kormány egyik elsődleges célja, hogy felgyorsítsa az egyensúlyi mutatók javítását, a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését
– közölte a tárca. A közleményben az is szerepel, hogy Varga Mihály vezetésével feláll egy költségvetési munkacsoport, amelynek feladata a három kabinet költségvetési egyensúlyának ellenőrzése lesz. A pénzügyminisztérium közölte: ebben a körben a munkacsoport a kabinetek döntéseivel szemben költségvetési vétót alkalmazhat.
A kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett, az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság ellenére is csökkentette a hiány és az adósság mértékét, és a következő években is folytatja ezt a munkát – olvasható a közleményben. Jövőre a költségvetési hiány mértéke a GDP 2,9 százalékára mérséklődhet, míg 2026-ra 2 százalék alá kívánják csökkenteni a mutatót – írták. Azt is ígérik, hogy ezzel együtt az államadósság mérséklésén is dolgoznak:
jövőre a GDP 66,7 százalékán alakulhat, míg 2026-ra a maastrichti 60 százalékos kritérium alá vihetik az államadósságot.
A költségvetési munkacsoportot a pénzügyminiszter vezeti, tagjai az előterjesztő miniszter mellett a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a miniszterelnök politikai igazgatója.
