Lázár János elmondta az igazságot: új, óriási városrész épülhet Budapesten – több ezer milliárd forintba kerülne

A kormány áttekintette Budapest helyzetét, és arra jutott, hogy a főváros és az ország további erősödése és gazdagodása érdekében újabb, nagy városfejlesztésre van szükség – ezt Lázár János jelentette be hétfőn egy sajtótájékoztatón. Ő arra kapott mandátumot Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy tárja fel azt a területet, amelyet az állam fejleszteni tud ennek érdekében.

Az építési és közlekedési miniszter szerint ezt a célt úgy határozta meg a kabinet, hogy érdemes létrehozni egy új millenniumi városközpontot. Mindez a fővárosban, Rákosrendező pályaudvar területén valósulna meg, ami lényegében az jelentené, hogy 

Lázár János részleteket is elárult, ám hangsúlyozta, hogy a beruházásról folyó tárgyalások még nincsenek olyan fázisban, hogy végleges állapotokról lehetne beszélni.

Hol épülhet fel az új budapesti városrész?

A rákosrendezői terület eredetileg teherpályaudvar volt, amelyet mára már csak részben használ a MÁV. Egy 1,3 millió négyzetméteres, tehát 130 hektáros területről van szó Budapest szívében, a 13. és a 14. kerület határán. Mostanra nagyrészt illegális hulladéklerakóként használják, emiatt nemcsak a terület, hanem a talaj is szennyezett.

Éppen ezért Lázár János – aki a politikai gazdája a projektnek a kormányon belül – a terület feltárását javasolta a kabinetnek. A magyar állam a többségi tulajdonos, de kisebb részben magántulajdonosok is vannak az érintett részen. Első lépésként a rehabilitáció indul meg, ha ez megvan, akkor következhet az Andrássy út meghosszabbítása. A tárcavezető jelezte, hogy a vasútnak még részben szüksége van a területre, és az államnak az is célja, hogy maradjon közösségi célú funkció is.

Ennek kapcsán felidézte, hogy ezúttal ugyanúgy állhat össze a magántőke és a politika, mint ahogy a 19. század végén, amikor szintén ennek köszönhetőn vált világvárossá Budapest. Most ezzel a partnerséggel egy új budapesti városközpont jöhet létre. Ilyen együttműködéssel jött létre egyébként a fővárosban a Művészetek Palotája is, mint ahogy például a Lánchíd beruházása mögött is volt görög tőke.

Milyen feltételeket szabott Orbán Viktor az új budapesti városrésszel szemben?

Mindenesetre a kormány megfontolta, és több miniszter bevonásával megindulhat a terület feltárása. Lázár János arra is kitért, hogy a miniszterelnök három feltételt szabott az új budapesti városrésszel szemben.

1. Középszerű nem épülhet. A projekt a sajtóban Mini-Dubajként híresült el, de a miniszter szerint, ha megépül, csakis Maxi-Dubaj lehet. 
2. Ha belevágnak az építkezésbe, a tervek és a kivitelezés a magyar építészet szerint kell hogy végbemenjen.
3. Csak olyan épülhet, ami Budapest számára is elfogadható. A kormányfő szó szerint azt mondta, hogy „Budapest ellen építeni nem lehet, csak Budapesttel”. Magyarán meg kell nyerni a főváros teljes támogatását a beruházáshoz.

Mennyibe kerül az új budapesti városrész?

Az építési és közlekedési miniszter erről azt mondta, hogy nagy ívű fejlesztés készül, ami komoly erőforrást igényel az államtól és a magánbefektetőtől is. Lázár János azt javasolja, hogy a 130 hektáros területet bontsák két részre: 30-35 hektárt használjon tovább a MÁV és mintegy 60-65 hektáron legyen a beépítés. 

Ez úgy történne, hogy a megmaradó vasúti pályákat lefednék, és efölött húznák fel a közparkot. Az állam egymilliárd euró, mai árfolyamon nagyjából 380-400 milliárd forintból fejlesztené az itteni közlekedési, vagyis vasúti, közúti, kerékpáros és gyalogos infrastruktúrát. A területszennyezés kezelésére önmagában 20 milliárd forintot szánnak. 

Az infrastruktúra fejlesztéséről Lázár János több konkrétumot is hozott:

• új pályaudvar épülne,
• megépülne a ferihegyi gyorsvasút, amelyet ki tudnának adni koncesszióba,
• meghosszabbítanák az M1 metró vonalát.

Ahhoz, hogy a magánbefektető bele tudjon kezdeni a beruházásba, államközi szerződés megkötése szükséges. Ennek előkészítése zajlik, az Építési és Beruházási Minisztérium a Külgazdasági és Külügyminisztériummal működik együtt. Az első változat már megszületett, de legalább még fél évet vesz igénybe a véglegesítése. Ennek az aláírása tehát 2024 második felében lehet esedékes. Éppen ezért a kormány ezt még nem hagyta jóvá, és arról sem hozott döntést, hogy megtörténik-e a magánbefektető bevonása.

Ha ez mégis így lenne, akkor a magánbefektető az állami egymilliárd eurón felül legalább ötmilliárd euróval kell hogy beszálljon. Ez átszámítva mintegy 2000 milliárd forint. Vagyis a teljes fejlesztés bekerülése a 2500 milliárd forintos szintet biztosan eléri, de Lázár János arra is utalt, hogy akár 10 milliárd euró, 4000 milliárd forint körüli költség is lehet.

Ki a titokzatos befektető, aki megépítheti Budapest új városrészét?

Lázár János sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, hogy a szóban forgó magánbefektető azonos azzal, aki Dubajban a világ legmagasabb épületét, a 828 méteres Kalifa-tornyot megépítette. Mindössze annyit említett meg, hogy a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjéről van szó, aki a 21. század Magyarországának a legnagyobb ingatlanfejlesztésére készül. A Világgazdaság rákérdezett, hogy a fejlesztő kereste-e meg a kormányzatot vagy a kormány az ingatlanfejlesztőt, amire a miniszter úgy reagált, hogy 

Azt is megjegyezte a titokzatos befektetőről, hogy nem egyszer csinálták meg, hogy a semmiből húztak fel új városokat. Ezért neki nincs is aggodalma a minőség kapcsán. Annak kapcsán már inkább, hogy a projekt további tízmillió turistát vonzhat Budapestre, ami egy más nagyságrend.

Mikorra épülhet meg az új budapesti városrész?

A Világgazdaság arról is megkérdezte Lázár Jánost, hogy mikorra épülhet meg Budapest új városrésze. Azt mondta, hogy gyors kivitelezésről van szó, mert a magánberuházó pénzt szeretne látni. A beruházás befejezését három-négy évre tette, tehát 2030-ig mindenképpen megépülne a főváros új központja, a millenniumi városközpont. 

Lesz-e újabb felhőkarcoló Budapesten?

Lázár Jánost arról is megkérdezték, hogy az új budapesti városrészben lesz-e újabb felhőkarcoló. A miniszter kifejtette, hogy 

ezért azon a véleményen van, hogy Budapesten ne épüljön újabb. Ám jelezte, hogy nem kötelezték el magukat semmi mellett, és a hatályos építészeti törvény szerint 90 méternél magasabb épület egyébként sem épülhet meg Budapesten, a pesti oldalon.